Orbán Viktor múlt héten, az idei - de már rendszeressé válónak tűnő, évi egyszeri - kormányinfója során a legváltozatosabb kérdésekre adott választ és témákban szólalt meg (ezekről itt, itt és itt is olvashat). A Bloomberg újságírójának kérdésére azonban hosszasan magyarázta, miért kell az államnak megvennie a Mátrai Erőművet.

A miniszterelnök többek között azt mondta, hogy a Mátrai Erőművet azért vásárolják meg:

Kapcsolódó

  • mert az korábban külföldi tulajdonban volt, és a tulajdonos be akarta zárni az erőművet,
  • mert az EU "minden szénerőműre vonatkozóan büntető kvótákat léptetett életbe",
  • mert ő ugyan hajlott arra, hogy bezárják a gazdaságtalan erőművet, de aztán kiderült, hogy az erőmű közvetve és közvetlenül több mint 10 ezer embernek ad munkát.

A G7.hu ezeket az állításokat szakmai alapon elemezte, és arra jutott, hogy a miniszterelnök magyarázataiban több tévedés is van, azok sokszor hiányosak vagy elnagyoltak. A cikk például azt elemzi, hogy az erőmű jelenlegi helyzete hogyan függ össze azzal (is), hogy a tulajdonosok tavaly több mint 11 milliárd forintot kivettek a cégből annak ellenére, hogy az veszteséges volt.

Azt is, hogy az EU karbonkvóta története már több mint 10 éves, így a "büntető kvóta életbe léptetése" legfeljebb úgy érthető, hogy az uniós szén-dioxid-kvótára épülő rendszer hosszú idő után most kezdett el érdemben is működni. Ez úgy értendő, hogy az emelkedő kvótaáraknak már érezhető hatása van az energetikában, és az Európai Unióban valóban elindult az a folyamat, ami a szénerőművek leállításához vezet.

A cikk azt is körbejárja, hogy a miniszterelnök által hivatkozott 10 ezer munkahely megóvására vonatkozó hivatkozás miért plasztikus: a miniszterelnök nemcsak az erőmű 2 ezer dolgozójának állásával érvelt, hanem azt mondta, hogy a környező ipari parkok foglalkoztatottjait is figyelembe veszik, hiszen a létesítménytől veszik olcsón az áramot. A portál szerint viszont önmagában nem biztos, hogy csak innen szerezhetnek olyan áron energiát, hogy rentábilisan működtethetők legyenek.

Annál is zavarosabb a helyzet

Azt sem Orbán Viktor, sem a gazdasági portál cikke nem taglalta, hogy az állami felvásárlással hogyan válik majd gazdaságosan működtethetővé a Mátrai Erőmű - akár csak 2030-ig is. Ezen a ponton érdemes visszaidézni: amikor a karácsony előtti pénteken az ITM vezetője, Palkovics László magyarázta az állami vételt, abból az érvelésből is kimaradtak fontos részletek. A Napi.hu ekkor figyelt fel arra, hogy a kormányfőhöz hasonlóan a miniszter is - aki akkor még arról beszélt, hogy a Mátrai Erőmű "korszerűsítve, a lignitfelhasználáson alapuló széntechnológia kivezetésével hosszú távon működtethető" - gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokat sorolt fel az állami vásárlás alátámasztására, de azt például nem magyarázta meg, hogy miért kell ehhez megvenni az erőművet.

A helyzetet nem tette tisztábbá Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárának magyarázata sem, mely szerint: "az intézkedés része annak a folyamatnak, amely visszaszerzi az energetikai ágazat privatizált stratégiai eszközeit, miként korábban az E.On Zrt. gázüzletágát, vagy az orosz Mol-részesedést, amellyel megszűnt az orosz kontroll a magyar földgázszállító rendszer fölött", mivel egyrészt a Mátrai Erőmű és a hozzá kapcsolódó vállalatok Mészáros Lőrinc évekkel ezelőtti képbe kerülésével már nem álltak "idegen befolyás" alatt. Ráadásul Kaderják érvelése arra sem magyarázat, hogy ma, Magyarországon miért kell az államnak megvédenie a lignitvagyonát és az életciklusa végén járó szénerőművét egy magyar tőzsdei cégtől (Opus Global) - és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozótól.

Erről egyébként múlt heti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta, hogy a lignitvagyon és az erőmű egy vészhelyzet, vagy háborús helyzet esetén pót-energiaforrásként szolgálhat, így stratégiai célnak nevezte az erőmű megtartását. (Az megint más kérdés, hogyha a szénerőmű bezár, a blokkokat leszerelik vagy az enyészeté lesz, akkor adott esetben hogyan lehetne majd energiatermelésre felhasználni a lignitet.)

Visontai látkép - a távolban a Mátrai Erőmű pöfékel
Kép: Napi.hu, Szabó István

Arról viszont a miniszterelnök sem adott részletesebb magyarázatot - és a G7 cikke sem bontotta ki teljesen -, hogy az erőműhöz milyen cégek kötődnek. Pedig az áramvásárló cégeknél sokkal fontosabb, hogy jelenleg az országban előállított gipsz (ami az áramtermelő szénerőművek működésének egyik mellékterméke) szinte kizárólag a Mátrai Erőműből származik. Erre épült rá egy sor olyan vállalkozás (például az Omya Hungária, Duna Dráva Cement, Baumit, Rigips és az Ytong), melyek a szénerőmű bezárásával (vagy gázturbinássá alakításával) kénytelenek lesznek új, leginkább import gipszforrás után nézni. Ez szinte biztosan áremelkedéshez, sőt a cégek elköltözéséhez is vezethet majd vélhetően. Ám ez akkor is bekövetkezik majd, ha az állam maga zárja be 2030-ig a szénerőművet, tehát az MVM tulajdonossá tételével az állam legfeljebb időt nyert ezeknek a cégeknek.

Ami igazán érdekes ebben a kérdésben az a Geosol Kft. és a Viresol Kft. Ahogyan azt decemberben a Napi.hu-nak egy helyi forrás mondta, "a Mátrát fogva tartja ez a két cég".

A 2017 nyara óta Mészáros Lőrinc és az Opus Global tulajdonában lévő Geosol Kft. fő profilja alternatív tüzelőanyagok (biomassza és előkezelt hulladék) felhasználásának előkészítése. Ez a cég zömmel előbbit szállítja a Mátrai Erőműbe, mi több: az évi 6 milliárd forintos alapanyag-üzletet szinte kizárólag a Geosol végzi, ez adja a Mátrai Erőmű zöldenergia-termelésének alapját. Ennél fogva gyakorlatilag ez a cég szabja meg az árat is - nem véletlen, hogy az erőmű vállalat korábban megpróbálta megvásárolni a céget. És bár úgy tudjuk, erre az akkori menedzsment közgyűlési felhatalmazást is kapott, "a Geosolt végül nem engedték megvásárolni".

A Viresol olcsón vesz gőzt, villanyt, vizet és gipszet a Mátrai Erőműtől. "Az év agrárberuházásának" (amely nem mellesleg: felelős lehet a tavaly novemberi víz-, és légszennyezésért) viszont elemi érdeke, hogy ez a beszállítói helyzet továbbra is így maradhasson.

Innen nézve viszont az erőművállalat állami felvásárlása nem csak egyszerűen "kisegíti" az Opust a kvóta-helyzet miatt is egyre feszültebb helyzetéből. Annak tovább működtetése konzerválja azt is, hogy a két másik Mészáros-cég továbbra profitálhasson az előnyös pozíciójából.