A száz százalékban állami tulajdonban lévő alapkezelő tőkebefektetéseinek köszönhetően eddig 1500 munkahely jött létre a kkv-szektorban, 2020-ig pedig mintegy 3000 munkahely keletkezhet, aminek révén több mint kétezer családnak sikerül megélhetést biztosítani. A tőkebefektetésben részesült cégek az elmúlt években több mint 18 milliárd forint közterhet fizettek be az államháztartásba, több mint félmilliárd forinttal nettó áfabefizetők voltak, és mintegy 2 milliárd forint járulékot is befizettek - sorolta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Az alapkezelő a kormány novemberi határozata szerint a jövőben új területekre terjeszti ki tevékenységét, és az eddiginél jóval magasabb összeggel gazdálkodhat. A határozat szerint a 2011-ben 14 milliárd forint - 85 százalékban uniós, 15 százalékban költségvetési - forrásból elindított SZTA további 8 milliárd forintos tőkejuttatást kap uniós forrásból, futamidejét tíz évvel - 2030. december 14-ig - meghosszabbítják, és a kivásárlásokból származó forrásokat újra felhasználhatja. Emellett 8-8 milliárd forint tőkével létrejött két új tőkealap, az Irinyi Kockázati Tőkealap I. és az Irinyi II., az első a konvergencia régiókban, vagyis a vidéki Magyarországon támogatja az ipar-és a technológiafejlesztést, a másik a közép-magyarországi régióban.

A kis- és középvállalkozások (kkv) tőzsdei megjelenésének elősegítésére is létrejött egy alap, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap 20 milliárd forint tőkével. A tőzsdei megjelenés segít a kkv-knak abban, hogy a tőkepiacról vonjanak be forrást, és hozzájárul az átláthatóság növekedéséhez. A BÉT új tulajdonosa, az MNB és az NGM között tárgyalások folynak arról, hogyan lehetne életet lehelni a magyar tőkepiacba, ennek egyik ága az európai uniós források felhasználása. Tárgyalnak azonban ezzel összefüggésben egyebek mellett az adózásról, a szabályozásról is. A tőzsde kiadványa szerint 50-100 olyan vállalkozás lehet, amelyek reálisan elindulhatnak a tőzsdére lépés útján. Hozzátette, elégedett lenne, ha évente 5-10 kkv-t tőzsdére tudnának segíteni.

Ugyancsak 20 milliárd forint tőkével létrehoznak egy alapot a hazai kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei gazdasági tevékenységének elősegítésére is Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alap néven - ismertette az államtitkár.

A 2011. június 1-jén indult SZTA első befektetési periódusa 2016. december 31-vel zárul. A kormány, amikor az ÚJ Széchenyi Terv részeként elindította az SZTA-t, azt tűzte ki célul, hogy a magyar sajátosságoknak megfelelő, tömeges kisvállalati kockázatitőke-kihelyezési programot valósítsanak meg.

Az SZTA abban különbözik más tőkeprogramoktól, hogy soha nem lépett túl a 49 százalékos részesedésen, ha baj volt, akkor sem. Csak olyan cégbe szállt be, amely transzparens volt, vagy megteremthető volt az átlátható működés feltételrendszere. A tőkeinjekció mellett üzleti-pénzügyi tanácsadással is segíti a cégeket, kontrollálja, hogy vissza nem térítendő támogatást mikor és milyen feltételekkel vegyenek igénybe. Az elvárt hozamot az alap valamennyi befektetési döntésnél egyedi módon, az adott iparági kockázatokhoz és a cég növekedési potenciáljához igazodva határozzák meg.

Diverzifikált portfólió kialakítására törekedtek, az ipar, egészségipar, a divat, dizájn, kézműipar, víz, szennyvíz, környezetgazdálkodás, informatika területén egyaránt befektettek. Az SZTE 2014-ben és 2015-ben a tranzakciók száma alapján piacvezető volt. Idén 23 új tranzakció, pótlólagos finanszírozás volt, és 13 exit lesz, utóbbiakból 11 végleges, 2 pedig részleges kiszállás. A következő időszakot az intenzív exitálás jellemzi majd. A sikeres exittel visszaérkezett tőkét vissza lehet majd forgatni - mondta Csuhaj V. Imre.

(Képünk illusztráció.)