A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásainak tompítása érdekében indította el a Növekedési Hitelprogram (NHP) új konstrukciójaként az NHP Hajrát. A jelentős igénybevételre tekintettel az MNB a keretösszeget kétszer is megemelte, legutóbb áprilisban, 3 000 milliárd forintra - közölte a jegybank online tájékoztatóján.
A minden eddiginél kedvezőbb feltételeket és széleskörű felhasználási lehetőségeket biztosító NHP Hajrá az egyik leghatásosabb eszköz volt a válságkezelésben. 2021 június végéig 2 910 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB felé, mintegy 40 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz (kkv) kapcsolódóan. A keretösszeg 97 százalékát tehát már felhasználták. A maradék néhány milliárdra sem érdemes már pályázni, ezekre is van már jelentkező, csak a szerződések nincsenek még aláírva.
A keret bő egyharmada ment beruházásokra
Az NHP Hajrá keretében eddig megkötött szerződések volumenének 37 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 53 százaléka forgóeszközhitel, 10 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Bár az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen emelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források harmada mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.
Az NHP Hajrá sikerességéhez támogató bankrendszer is szükséges, ezért az MNB 2020 júliusában megalapította a Növekedési Hitelprogram Hajrá Kiválósági Díjat, mellyel negyedévente elismeri a forráskihelyezésben legaktívabb hitelintézet teljesítményét. Az elmúlt negyedév kihelyezései alapján az elismerést az OTP Bank érdemelte ki, a díjat Németh Miklós ügyvezető igazgató vehette át Pulai György igazgatótól.
Az MNB 2013-ban indult Növekedési Hitelprogramja fontos szerepet játszott abban, hogy a válságot követő több évnyi csökkenés után növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, mellyel jelentős hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is. Az idén 8 éves NHP-ban összesen több mint 74 ezer vállalkozás jutott forráshoz mintegy 6 300 milliárd forint összegben. A program az MNB becslései szerint mintegy 4,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez az elmúlt években.
A Széchenyi Kártya programok veszik át az NHP szerepét
Az OTP-nél is hasonló arányban vették fel a szektorok az NHP-t, mint a piac teljes egészében - számolt be Németh Miklós. A banknál is kimerült mostanra a keret, azokat a cégeket, amelyek kedvezményes hitelt szeretnének az új Széchenyi Kártya hitelprogramokkal igyekeznek kielégíteni. Az új programok által elérhető maximális hitelösszeg ugyan csak egymilliárd forint, de a legtöbb vállalkozásnak ez elég. Az OTP-nél persze örülnének, ha indulna újabb NHP-program is.
Erre nincs sok esély, Matolcsy György jegybankelnök ugyanis néhány hete arról beszélt egy konferencián, hogy az NHP válsághitel volt, és mivel vége a válságnak, új programokat szeretne támogatni a jegybank, amelyek közül a zöld beruházások a legfontosabbak. Lakossági zöld hitelprogramban és okos beruházások finanszírozásában segítené a bankokat a jövőben az MNB.