Igen szép harmadik negyedéves eredményről számolt be az OTP múlt héten, egyúttal az év első 9 hónapjának eredménye is szemrevaló, még az sem zárható ki, hogy idén 1000 milliárd forintos nyereséget produkál a bank.

A részvényárfolyam az év eleji 10 ezer forintról 14 ezerre emelkedett, ami akárhogy is nézzük, 40 százalék, ugyanakkor az orosz-ukrán háború előtti árfolyamot nem sikerült még elérni.

Akkor 18 ezer forintról zuhant hirtelen az ár egész 10 ezerig: a befektetők vélhetően óriási kockázatnak tekintették, hogy a csoportnak mindkét háborús félnél van leánybankja. Annak ellenére, hogy ezek most meglepően eredményesek, a kockázati költségek pedig el lettek határolva, mindez láthatóan továbbra is befolyásolja az árazást.

Ez végülis nem meglepő, miután az intézményi befektetők, alapkezelők nem hagyhatják figyelmen kívül a katonai konfliktus tényét. Amíg a háború tart, a kockázatok fennállnak: annak kiterjedése esetén elvileg el is lehetetlenülhet a banküzem, de ugyanaz az eredmény, ha valamelyik vagy mindkét ország gazdasága összeomlik.

A másik értékcsökkentő tényező

A háborús diszkont így nehezen kerül ki az árból, bár már legalább nem olyan nagy, mint kezdetben volt. Létezik azonban még egy tényező, ami nem sokkal a háború kezdete után egy második csapást jelentett az OPT-papír árfolyamának: ez az extraprofitadónak nevezett állami elvonás, amit ugyan két évre terveztek, de jövőre is fennmarad, még ha megfelezve is, és állampapírvásárlási feltételekkel kiegészítve.

A befektetők egy része bízott az eredeti ígéretben, aztán végül a felezést is elfogadták, az ár szeptemberben fel is szaladt 14 750 forint fölé, azonban amikor csak ötlet szintjén újra felvetődött az adó emelése, hirtelen 2000 forinttal csökkent az ár.

Ha megint csak a legfontosabb, nagy intézményi befektetők szemével nézzük a helyzetet: a különféle speciális állami elvonások most már ugyancsak tartós kockázati elemként jelentkeznek, hiszen már nem először vezetnek be ilyet, és ezeknek a megszűnése sem először húzódik el.

Az árazásba így bekerült két komoly értékcsökkentő elem, ezeket kompenzálhatja, ha a bank rendkívül magas eredményeket ér el azokban az országokban, ahol ezek a kockázati elemek nem lépnek fel. Márpedig a különadók csak a magyar működésre vonatkoznak, így kockázatmentesnek a külföldi bankok tekinthetők, az orosz és az ukrán kivételével.

Ha ezek nyeresége továbbra is dinamikus növekszik, az emelheti a részvény értékeltségét, ugyanakkor az igazán nagy árfolyamugrást az orosz-ukrán háború végleges befejezése hozhatna, aminek időpontján közelítően sem lehet megjósolni.

 

Még a fiatalok is többet költenek: ezért nyitnak bankszámlát

Felével nőtt a fiatalok bankkártyás pénzforgalma, az egy fizetésre eső összeg pedig tíz százalékkal emelkedett az infláció miatt. A legtöbben a középiskola, illetve az egyetem indulásakor kötnek új szerződést a bankokkal. Sorra vesszük, hogy mely bankok milyen szolgáltatásokat kínálnak. Bővebben --->