A lakosság magas, a 60 százalékot közelítő átoltottsága, a csökkenő fertőzésszám és a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása lehetővé tette, hogy a hazai vállalkozások lépésről-lépésre visszatérjenek a korábban megszokott életükhöz. A koronavírus delta variánsának terjedése miatt elkerülhetetlennek látszik a járvány negyedik hulláma, de az OTP Bank Elemzési Központját irányító Tardos Gergely a magyar gazdaság helyzetét bemutató előadásában úgy fogalmazott, hogy a hatékony védekezéshez ezúttal valószínűleg nem lesz szükség az életünket megbénító, a második és a harmadik hullámban tapasztalt lezárásokra. 

A szakértő szerint a magyar GDP a tavalyi, 5 százalék körüli visszaesést követően idén és jövőre egyaránt 6 százalékos ütemben bővülhet, ami azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye már az év végén elérheti a járvány előtti szintet. Vagyis most jobb helyzetben vagyunk, mint a 2008-as pénzügyi válság után, amikor öt év kellett a korábbi eredmények eléréséhez. Igaz, az egy más természetű, strukturális krízis volt, most azonban a járvány egyidőben csapott le mindenhol és mindenkire a világban. A munkaerőpiac is másként alakult a két válságban, 2008 után sokan veszítették el az állásukat, ezzel szemben a hazai gazdaság gyors felfutása és a dinamikus bérnövekedés miatt most már ott tartunk, mint 2018-ban és 2019-ben: egyre erősödő munkaerőhiány fenyeget.

Kapcsolódó

Magas az infláció

A hazai infláció felpörgését számos tényező - például a nyersolaj drágulása, a kereslet-kínálati piac járvány utáni berobbanása, és a forint gyengülése is – befolyásolta, de a jegybank nemrég kezdett alapkamat-emelési ciklusa várhatóan folytatódik, ami jövőre visszaszoríthatja a pénzromlás mértékét az MNB által meghatározott célsáv felső szélébe, 4 százalék környékére, majd az alá.

„Várakozásaink szerint az infláció csökken, de továbbra is magas marad. Arra számítunk, hogy a jegybank fokozatosan, havi 15 bázisponttal emeli az alapkamatot, ami jövőre eléri, majd meg is haladhatja a 2 százalékot. Ezzel párhuzamosan a jelenleginél erősebb forint-árfolyammal számolunk” – mondta Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központ vezető elemzője az OTP Business Café harmadik adásában.

Az Elemzési Központ vezetője arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság szereplői összességében jól alkalmazkodtak a járványhelyzethez, amely eltérő módon és mértékben éreztette hatását a különböző szektorokban. Példaként a legsúlyosabb károkat elszenvedő turizmust és vendéglátást emelte ki, megjegyezve, hogy a nemzetközi utasforgalom akadozása miatt a belföldi keresletre építő vállalkozások gyorsabban állnak talpra, mint a külföldi vendégeket kiszolgáló cégek.

A szakember biztos abban, hogy a magyar költségvetési politika a jövőben, a jegybank növekedési hitelprogramjainak kifutása után is támogató marad, vagyis a vállalkozások nem maradnak források, olcsó hitelek nélkül, legyen szó a járvány következményeinek felszámolásáról, a működőképesség fenntartásáról, vagy éppen a versenyképesség javításáról, a jövőbeni bővítési, fejlesztési tervek megvalósításáról. Az MNB a növekedési hitelprogramjain keresztül összességében 5 ezer milliárd forinttal támogatta a magyar gazdaságot, nagymértékben hozzájárulva a vállalkozások mozgásterének bővítéséhez, helyzetének megerősítéséhez. Ezt a szerepet a Széchenyi Kártya Program új konstrukciói vehetik át a jegybanktól.

Segítség a zökkenőmentes újraindulásban

Krisán László, a Széchenyi Kártya Program koordinálásáért felelős Kavosz Zrt. vezérigazgatója az OTP Business Café vendégeként arról beszélt a rendezvényen, hogy a jegybank NHP Hajrá, a vállalkozásoknak több lépcsőben összesen 3 ezer milliárd forintos forrást biztosító programjának kifutása azt mutatja, hogy a járvány miatt elrendelt gazdaságvédelmi intézkedések első szakasza véget ért. Új korszak kezdődik, amely már az újraindításról szól, és amelyben a cél az, hogy a nulla vagy nulla közeli kamatozású államilag támogatott hitelekkel a pandémiát követő „soft landing”-ben – tehát a zökkenőmentes újraindulásban – segítsék a vállalkozásokat. A korszakváltást a Széchenyi Kártya Program júliustól elérhető új elemeinek elnevezése is jelzi, ezeket a konstrukciókat a „GO” megjelöléssel látták el, hogy megkülönböztessék őket a válságkezelésben alkalmazott „PLUSZ” csoportba tartozó hiteltermékektől. 

A népszerű folyószámla és likviditási hitelek – a munkaerőpiaci változások miatt megszűnő munkahelymegőrző konstrukció kivételével – az újraindítási csomagban is elérhetőek maradnak, de Krisán László meggyőződése szerint minden terjeszkedést, bővítést tervező cégvezetőnek érdemes megfontolnia a Széchenyi Kártya Program GO!-ban kínált beruházási hitel-konstrukciók felhasználását. A feltételek rendkívül kedvezőek: a kamat alacsony, nincsenek rejtett költségek, a Kavosz és a Regisztráló Irodahálózat pedig széleskörű tapasztalataival segíti az igénylőket az adminisztrációban. Az OTP Business Café vendége azt is elmondta, hogy a program szeptemberben a vállalkozói igényekre reagálva két újabb elemmel bővül, elindul az újdonságnak számító lízing, valamint az uniós pályázatokhoz szükséges önerő biztosítását támogató konstrukció.

„Ilyen soha nem volt és ilyen soha nem lesz” – mondta a Széchenyi Kártya Program GO!-ban elérhető beruházási hitelek kedvező feltételrendszerére utalva Krisán László, megjegyezve, hogy mindenki számára óriási segítség lesz, ha a vállalkozások mernek is élni ezzel az eszközzel fejlesztési terveik megvalósítása érdekében. 

„Az újranyitás piaci pezsgésében fontos szerepe van, hogy továbbra is elérhetőek támogatott hitelkonstrukciók a vállalkozások számára. Sok lehetőség áll rendelkezésre, ezért az OTP Bank szakértői abban is segítenek a hozzájuk forduló ügyfeleknek, hogy megtalálják a számukra legjobb megoldást” – reagált az eseményen elhangzottakra Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozói főosztályának vezetője.