Egy magánszemély 2 millió forint személyi kölcsönt vett fel egy Mazda kisteherautóra. A szerződés szerint az összes törlesztőrészlet 3,4 millió forint volt, a THM 19,37 százalék és a hitelfelvevő vállalta, hogy 84 hónapon keresztül havi 40 727 forintos törlesztőrészletekkel fizeti vissza a tartozását. A szerződés további része a szokásos kikötéseket tartalmazta.

Vagyis a felek a kölcsönszerződés biztosítására opciós szerződést kötöttek a hitelből megvásárolt kisteherautóra. Az opciós szerződés szerint a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja a gépjárműre, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbe vevő maradéktalanul nem teljesítette.

Kapcsolódó

Megállapodtak abban is, hogy a bank a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségének 15 napon belül - részben vagy egészben - nem tesz eleget, illetve ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül. A kölcsönbe vevő köteles a hatósági nyilvántartásban a megvásárolt gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe, a hitelező javára - a felek közt létrejött szerződésnek megfelelően - vételi jogot, vagy jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni.

További feltétel, hogy a törzskönyvet a hatóság a banknak küldi meg. Amennyiben a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét - és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot - kiadni.

Öt év után nem fizetett

A hitelt felvevő megvásárolta a kisteherautót, öt évig fizetett is rendesen, majd beszüntette azt, mire a bank felmondta a hitelszerződést. A hitelt felvevő viszont kérte a törzskönyv kiadását, mivel lejárt a bank 5 éves opciós joga, tehát minden ami ennek a következménye, már nem él. A bank nem adta ki a törzskönyvet, ezért a bíróságtól kérte azt az ügyfél.

Az első fokú bíróság a banknak adott igazat, vagyis nem kellett kiadnia a törzskönyvet. A jogi indoklás szerint az opciós, illetve adásvételi szerződésen kívüli, önálló, atipikus biztosítékként került kikötésre a törzskönyv bank általi birtokban tartása. Ez tehát, bár elősegítette az opció gyakorlása esetén a gépjármű értékesítését, de a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó önálló, a további biztosítékoktól független biztosíték volt. A másodfokú bíróság álláspontja ugyan ez volt.

A Kúria elé került az ügy

A hitelt felvevőnek nagyon hiányzott a törzskönyv, így ezek után a Kúriához fordult, felülvizsgálatért. Megérte. A Kúria ugyanis alaposnak találta a kérelmet, s mint kifejtette, az eljárt bíróságok a tényállást a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben feltárták, de annak alapján téves jogi következtetéseket vontak le, ezért a jogerős ítélet nem felel meg a jogszabályoknak.

A gépkocsi ugyanis a felperes tulajdonában áll és a felperes tulajdonosként jogosult arra, hogy a gépjármű törzskönyve a birtokában legyen. Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg azt, hogy a Ptk. szerint a szerződéskötő feleket megillető szerződéskötési szabadság folytán nem voltak elzárva attól a lehetőségtől, hogy a kölcsönszerződést egyéb - atipikus - módon is biztosítsák. Így lehetősége volt a banknak arra, hogy a törzskönyv birtoklását a kölcsönszerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséig és nem csak 5 évig - biztosítékul - kikösse. Ezt azonban sem a szerződés, sem pedig az üzletszabályzat nem tartalmazta, így a bank kötelessége kiadnia a törzskönyvet.