Annyi bizonyos, hogy nem áll meg a drágulás az új autók piacán, pedig mint megírtuk, már eddig is minimum 20 százalékkal mentek fel az árak, de egyes modellek esetén akár ennek kétszeresével is, vagyis egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak új autót.

Lényegében egy átlagember számára megfizethetetlen szintre drágultak az új autók, és ahogy testvérlapunk, a Totalcar fogalmaz, a helyzet nem egyedi, a világ szinte minden országában ugyanez tapasztalható, legfeljebb eltérő mértékben. 

Miért emelkednek az árak?

Már önmagában a koronavírus-járvány is rendesen odavágott az autóiparnak:

  • a járványügyi korlátozások, a tömeges megbetegedések sokfelé a gyárak kapacitáscsökkenését, esetleg időszakos bezárását idézték elő;
  • továbbá az elhibázott koncepció is közrejátszott, mivel több autógyár is arra számított, hogy a vírushelyzetben csökken majd a kereslet a termékek iránt, ezért rengeteg megrendelést mondtak le a beszállítóknál.

Csakhogy a kezdeti sokk után éppen a várt folyamat fordítottja történt. Az emberek a tömegközlekedéstől elfordulva, a fertőzésveszély miatt inkább az egyéni mobilitásban hittek. Így aztán jókora lyukak keletkeztek az ellátási láncban. A félvezetők mellett egyéb más területeken, alapanyagok esetében is hiány alakult ki, a beszerzési árak növekedtek, amit tovább súlyosbított az orosz–ukrán háború kirobbanása. És ha mindez nem lett volna elég, azóta ráadásul a gazdasági recesszió kibontakozása, valamint az energiaár-robbanás is rátett egy lapáttal, teljesen bizonytalan helyzetbe került az autóipar.

Az autógyártók mégis jól elvannak

A nehézségek ellenére azonban a nagy autógyártók nyereségi rekordokat döntögetnek.

A Toyota tavaly nyáron jelentette be, hogy minden eddiginél jobb eredményeket ért el, de nyereséget hozott a Renault, sőt, három év után újra a Nissan is. Ám ezeket a profitokat egészen biztosan nem az irdatlan eladási darabszámokkal tudják elérni. Ehelyett az árazásban lehet a kulcs. A német ADAC rámutatott arra, hogy bár eddig is évi egy-két alkalommal lehetett tapasztalni áremelést, mostanság viszont jóval gyakoribbá váltak ezek. Az Audit emelik ki, amelynél például másfél év alatt négyszer cserélték nagyobbra az árcédulát. Emellett ráadásul kevésbé szorulnak rá, hogy kedvezményekkel vásárlásra ösztönözzék a vevőket, hiszen mivel kevesebb az elérhető autó, hosszú várólisták alakulnak ki, tehát ezeken a jócskán felsrófolt árakon is könnyebben eladhatóak a kocsik, a választási lehetőség sok esetben mindössze abban áll, hogy kell-e vagy sem, illetve viszed, ami van, vagy vársz rá, ki tudja, meddig.

Befellegzik a fapados kiviteleknek

Érdekes tendencia, hogy a nehézségek sok esetben éppen az olcsóbb, elérhetőbb modellváltozatokat, a fapadosabb kiviteleket végzik ki. Inkább a nagyobb haszonkulccsal értékesíthető, gazdagabban felszerelt verziókhoz ragaszkodnak a gyártók, azok az árérzékeny fogyasztók, akik kevesebbel is beérnék, egyszerűen nem találnak megfelelőt. 

Négymillió forint alatt ma már levegőt sem lehet kapni

A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mennyivel drágábbak az új autók. A bevezetőben említettük a húszszázalékos átlagos drágulást, mint átlagot, de persze az is nagyon fontos szempont, hogy mihez képest. Mert mondjuk, hiába drágább például egy közepes felszereltségű kompakt 20 százalékkal, ha közben kihullott alóla a belépőszintű változat, jóval fájdalmasabbnak fog hatni a drágulás.

Mindezt néhány konkrét példával illusztráljuk:

  • egy új Dacia Sandero 2018-ban 2,1, 2021-ben 3,3, 2022-ben pedig már 5 millió forintba került, a drágulás tehát 51,5 százalékos;
  • a csöppnyi Toyota Aygo 2018-ban 2,67, 2021-ben 3,45, 2022-ben 5,24 millió forintba került, a drágulás 51,9 százalékos;
  • egy iciri piciri Kia Picanto 2018-ban 2,77, 2021-ben 3,85, 2022-ben pedig 4,55 millió forintba került, a drágulás itt „csak” 18,2 százalékos.

Kijózanító, hogy egyelőre egyáltalán nem úgy fest, hogy az áremelkedés megállna, hiszen a helyzetet előidéző folyamatok sem múltak még el, hatásuk még sokáig érezhető lesz. Így aztán aki már nem engedheti meg magának az új autót, vagy szimplán csak nem akar vagy nem tud várakozni, az a használtpiac felé fordul. Részben ide vezethető vissza, hogy ott is óriási a drágulás, ráadásul a jó autók pillanatok alatt el is kelnek.

Tényleg az elektromos autóké a jövő?

Úgy tűnik, hogy az utolsó károsanyag-kibocsájtási norma lesz az Euro 7-es, mert azt követően csak helyben emissziómentes autók kaphatnak rendszámot az Európai Unió országaiban – egészíti ki az eddig leírtakat a Vezess.hu. Az EU szabályozása ugyanis gyakorlatilag csak az akkumulátoros elektromos és a hidrogén tüzelőanyag-cellás autókat tekinti emissziómentesnek, ami elsősorban a belső égésű motoros autók konstruktőreinek ad nehezen megoldható feladatot, de az új szabályozás a villanyautók világában is fontos változásokat hoz.

Személyautókra és könnyű haszonjárművekre vonatkozóan 2025. július elsejével léphet életbe az Euro 7-es szabályozás és várhatóan 2034 végéig él, mert 2035. január elsejétől csak elektromos új autók kaphatnak rendszámot az Európai Unió tagállamaiban. De lehet, hogy a töltő-infrastruktúra fejletlensége, az elektromos autók magas ára, erőteljes szubvencionálással és a belső égésű motorú autók büntetőadóival is csekély piaci részesedése, az áramár drasztikus emelkedése és más faktorok annyira erősen korlátozzák a villanyautók elterjedését, hogy Brüsszel felülvizsgálja a belső égésű motoros új autók kiszorításának céldátumát. Az ellehetetlenítés időpontja a forgalomba helyezett új autókra vonatkozik, nem a már regisztrált autók használatára.

Környezetvédelem ürügyén eltűnnek a megfizethető járművek

Európában – és így Magyarországon is – épp azok az autók tűnhetnek el a piacról, amelyek csekély súlyuk és visszafogott motorteljesítményük miatt a legkevesebbet fogyasztanak, és a legkevesebb alapanyagot igénylik. Gyártásuk tonnákkal kevesebb CO2-kibocsájtásával jár, mint az akkuk miatt egy elektromos autóé, illetve a jóval nagyobb és nehezebb, de konnektorról tölthető hibridhajtással zöldebbé színezett nehéz terepjáróké. Mindez valójában egy egészen abszurd eredmény egy környezetvédelmi célú lépéstől.