Az  ENSZ friss jelentése szerint a mostani klímapolitikai intézkedések mellett lassan nem, hogy nem tartható a 2015-ös Párizsi Megállapodásban kitűzött cél a globális felmelegedés kordában tartására, hanem egyre valószínűbb, annak kétszerese lesz 2100-ig a föld középhőmérsékletének emelkedése.

A nemzetközi szervezet úgynevezett „Kibocsátási résről” szóló összeállítása arra a következtetésre jutott, drasztikusabb lépések nélkül ezen az időtávon a hőmérséklet emelkedés mértéke elérheti a 3,1 Celsius-fokot az iparosodás előtti időkhöz képest. 

A kibocsátási rés a jelenleg légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége és azon mennyiség közötti különbséget jelenti, amely mellett a további felmelegedés megakadályozható lenne. Néhány éven belül megszűnik annak a lehetősége, hogy a felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk és minél később lesznek bevezetve a szükséges lépések, azok annál drasztikusabbak kell legyenek – írja az anyag.

Bolygónk kötéltáncot jár. Vagy a vezetők kezelik a kibocsátási szakadékot, vagy fejest ugrunk az éghajlati katasztrófába 


– mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.

Az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2022 és 2023 között 1,3 százalékkal nőtt, és új csúcsra, 57,1 gigatonna szén-dioxid-egyenértékre emelkedett. Ha megnézzük a 2030-as célok felé tett lépéseket, akkor azt látjuk, nem sok minden történt. Különösen a G20-tagállamok esetében – hívta fel a figyelmet Anne Olhoff, a jelentés tudományos főszerkesztője a Reutersnek.

A globális középhőmérséklet jelenleg 1,3 Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti időszak szintét. Jövő hónapban, Azerbajdzsánban tartják az ENSZ éves éghajlat-változási csúcstalálkozóját (COP29). Itt a tárgyalása alapot a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásról szóló, tavaly kötött megállapodás fogja jelenteni.

Elvileg még lehetséges lenne tartani a célt

Az elemzés úgy látja, 2030-ig közösen kellene elérnie a föld országainak azt, hogy az üvegházhatású gázok éves kibocsátása 42 százalékkal csökkenjen, 2035-re 57 százalékkal. Ez kellene ahhoz, hogy a 1,5 foknál nagyobb felmelegedés megakadályozható legyen, azonban nem nagyon látni, ez a cél milyen módon lehetne elérhető. Bár technikailag még mindig lehetséges ezt teljesíteni, ehhez hatalmas erőfeszítésekre lenne szükség a globális kibocsátás közel 80 százalékáért felelős G20-országoktól - áll az ENSZ jelentésében.

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója (UNEP) sürgette az országokat, hogy a bakui tárgyalásokat használják fel arra, hogy fokozzák nemzeti fejlesztési terveikben foglalt intézkedéseiket, ugyanis szerinte minden elkerülhető töredékfok a felmelegedésben számít.

Elérkezett a klímaválság ideje. Soha nem látott mértékű és ütemű globális mozgósításra van szükség - most azonnal, még az éghajlat-változási kötelezettségvállalások következő fordulója előtt -, különben a 1,5 fokos cél hamarosan meghal, és a 2 fok alatti értékek is az intenzív osztályra kerülnek – mondta Andersen.

Az UNEP szerint a nettó nulla kibocsátásra való áttérés globálisan 2050-ig között évente 900 millió és 2,1 milliárd dollárnyi beruházást igényel. Ez azonban megtérülne, ha figyelembe vesszük az éghajlatváltozás, a légszennyezés, a természetkárosítás és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatások jelentős várható költségeit. Úgy látják, minden olyan évvel, amikor az országok nem csökkentik a kibocsátást, egyre drasztikusabbá válnak a később meghozandó intézkedések.

Ugyanakkor a pénzügyi szektor nincs meggyőződve arról, hogy a föld országainak többsége megtenné a szükséges lépéseket és a zöld átállásban érintett cégek jó befektetések lennének a következő években. A héten megjelent egy elemzés, amely szerint az amerikai hedge fundok összességében nettó shortolják a zöld átállásban érintett cégek részvényeit, amelyek amúgy is rosszul szerepeltek az elmúlt évek során. Erről bővebben itt írtunk.

Már történt valami

Persze vannak pozitívumok is. Az egyik ilyen, hogy a  napelemek és a  szélenergia elterjedésének fokozása 2030-ra a teljes kibocsátáscsökkentés 27 százalékát, 2035-re pedig 38 százalékát megvalósíthatja – írja a Financial Times. További konstruktív intézkedés az energiahatékonyság javítása, a további villamosítás és az üzemanyag-váltás az otthonokban, a közlekedésben és az iparban.