A tagállamok péntek délelőtt arról szavaztak, hogy kiszabják-e a további, borsos büntetővámokat a Kínában gyártott és az onnan Európába importált elektromos járművekre. Az Európai Bizottság közlése szerint tíz ország szavazott végül a vámok bevezetésére, öt ellenezte és tizenkettő tartózkodott.
A pénteki voksoláson, amely a minősített többség szabályai alapján zajlott, a tagállamok arról a dokumentumról határoztak, amely a következő öt évre szabályozza a különvámokat.
Bár a szavazás pontos eredménye nem nyilvános, korábbi sajtónyilatkozatok és elemzések alapján:
- a magyar kormány határozottan ellene szavazott a büntetővámoknak;
- a franciák, az olaszok és a hollandok azonban a bevezetésük mellett voksolhattak;
- bár Németország, amelynek erős autóipari ágazata keményen lobbizott a vámok ellen, az Euronews értesülései szerint az utolsó pillanatban a tartózkodásról mégis az elutasításra váltott.
Az Európai Unió tehát végül úgy döntött, hogy 15 és 38,5 százalék közti büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra. Ezek az új vámok a már meglévő 10 százalékos vámtételekhez adódnak, amelyek már eddig is sújtották az unió részéről a kínai gyártmányú elektromos járműveket.
Bár a büntetővámokra végül igent mondtak a tagállamok, a tartózkodók magas száma jól tükrözi a régóta fennálló aggályokat azzal kapcsolatban, hogy Európának hogyan is kellene viszonyulnia Kínához.
Bár a politikai konszenzus változatlanul erőteljes Peking tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben, amely egységes fellépést követel, az elszántság azonban igencsak alábbhagyott, ahogy eljött a tényleges cselekvés, a konfrontáció ideje.
A kínai együttműködés ára
Az extra vámok célja tehát, hogy ellensúlyozzák a kínai állami támogatások uniós piacra gyakorolt negatív hatásait és ezen túlmenően csökkentsék a kínai és az uniós autóipari vállalatok közti árkülönbségeket.
Ugyanakkor a most megszavazott büntetővámok nem lesznek egységesek, azok függenek majd a márkától és az egyes kínai gyártók együttműködési hajlandóságától. Érdekesség, hogy a brüsszeli fűnyíró utolérte a Teslát is, amely többek között Sanghajban is gyártat járműveket.
A meglévő tíz százalékos büntetővámhoz hozzáadódó legújabb vámtételek így járnak majd például:
- Tesla: plusz 7,8 százalék;
- BYD: plusz 17 százalék;
- Geely: plusz 18,8 százalék;
- SAIC: plusz 35,3 százalék.
Az uniós vámok novemberben lépnek hatályba.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy néhány kínai autógyártó hamarosan 45 százalék feletti vámokkal szembesül, amikor elektromos járműveit az uniós piacon szeretné értékesíteni.
Brüsszel vizsgálódni küldte az embereit Pekingbe
„Az olcsóbb kínai elektromos autók elárasztják a piacokat, amelyeknek az árait kiapadhatatlan állami források tartják mesterségesen alacsonyan. Ez pedig torzítja a piacunkat. Ezt a kereskedelmi gyakorlatot ahogy belülről, úgy kívülről sem fogadjuk el” – fogalmazott tavaly szeptemberben Ursula von der Leyen Strasbourgban.
Az Európai Bizottság elnökének a képviselőkhöz intézett beszéde után el is indult egy nagyszabású, átfogó uniós vizsgálat, amelynek keretében brüsszeli tisztviselők több mint száz autógyártó telephelyet kerestek fel Kínában. A projekt részeként három nagyvállalatnál, a hazánkban is jelen lévő BYD-nél, valamint a Geely Globalnál és a SAIC Motornál hosszas kérdőíves felmérést is végeztek, többek között arról érdeklődve, hogy milyen üzleti tevékenységet folytatnak, illetve pontosan milyen viszonyban állnak a kínai állammal.
Az eredmények? Kiderült például, hogy Peking évek óta irdatlan mennyiségű közpénzben fürdeti a hazai elektromos autó ágazatot, sőt, magát a teljes ágazatot, beleértve minden egyes kapcsolódó iparágat. A központi támogatások az államkasszából ugyanúgy megérkeztek például a kínai nyersanyagbányászatba, mint a késztermékek előállításába és a logisztikába. A kedvezményes, olcsó hitelezés, a közvetlen anyagi támogatások, valamint a „zöld kötvények” együttesen mind a kínai autógyártók felemelését szolgálták.
Ezek után nem csoda, ha vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutott az Európai Bizottság, hogy az európai autóipari szereplőket jelentős veszély fenyegeti, amelyek így elektromos járműveikkel egész egyszerűen kiszorulnak a piacról. Ez pedig igencsak fájdalmas veszteségekkel járna, több millió európai munkahelyet veszélyeztetve.
Így született meg tehát a kedvezőtlen kilátások miatt a már meglévő 10 százalékos vámtételeken felül az újabb büntetővámok gondolata a kínai állami támogatások ellensúlyozására.