A több évig tartó rendkívül szigorú, a gazdasági érdekeket kevésbé figyelembe vevő járványkezelés feloldása után tavaly év elején sokan jelentős gazdasági fellendülést vártak Kínában, azonban az év előrehaladtával a remények fogytak és egymás után jelentkeztek a csalódást keltő problémák. Ehhez képest az öt százalék fölötti növekedés még egész szép eredmény.

A legnagyobb megrázkódtatás a túlburjánzott ingatlanszektor összeomlása volt, pontosabban a megkezdett és félig kész ingatlanok hatalmas száma, amelyekre nincs kereslet, így építtetői csődbe mennek. Ennek pénzügyi hatása válságot okozott: a közvetlenül a kivitelezők alapjaiba, az úgynevezett árnyékbankokba fektető magánszemélyek futhatnak pénzük után. 

Emellett visszaesett az export és import is: sok gyártó cég hagyta ott Kínát egyrészt azért, hogy közelebb települjön felvevőpiacaihoz, másrészt a kínai kormány értelmetlen szabályokkal keserítette meg a cégek életét, így sokan a távozás mellett döntöttek. 

Ami mégis húzta a gazdaságot, az elsősorban a belföldi piacra termelő egyes szektorok bővülése (például elektromos autók, akkumulátorok), másrészt a belföldi fogyasztás 7,2 százalékos bővülése. 

Eloszlása ugyanakkor árucsoportonként igen egyenlőtlen volt: a napi szükségleti cikkek, az élelmiszer-, és gyógyszereladások csökkentek, az építőanyagok értékesítése értelemszerűen összeomlott, ugyanakkor 29 százalékkal nőtt az ékszerek vásárlása (ez lehetett egyfajta biztonságba menekülés), és 26 százalékkal a ruházati cikkeké.

Az idei növekedés a CNBC szerint megkérdezett befektetési bankházak elemzői szerint 4,6 százalék lehet, így általános recesszióról nem lehet beszélni, miközben az építőipar elakadt, a jobban fizető állások száma lecsökkent, sokan fizetéscsökkentést szenvedtek el.

A fiatal korosztályok munkanélküliségi adta továbbra magas, bár a mérés módszertanárt módosították, miután a nappali tagozatokon tanuló középiskolásokat és egyetemistákat máshogy veszik figyelembe.

Az adat 14,9 százalék lett, ami a korábbi 21 százaléknál nominálisan alacsonyabb, de ez csak a módszertani változás eredménye, ez már ténylegesen a nem tanuló, de álláshoz sem jutó fiatalokat takarja, ezért így elég nagy szám.

A trendeket csak akkor lehet értelmezni, ha az adatot visszamenőleg is módosítják az új módszertan szerint, mindenesetre a régi módszertannal 2018-tól 2023 közepéig masszív emelkedés zajlott: 10-ről 21 százalékra bővült az ifjúsági munkanélküliség, jelezve, hogy az alapvető problémák már hosszabb ideje fennálltak.

A tavalyi demográfiai adatokról is beszámoltak: Kínában 1961 óta 2022-ben csökkent először a népesség 800 ezer fővel, tavaly már 2,1 milliós volt a népességfogyás, így az ország lakossága 1,41 milliárd fő lett.

A korábbi népességrobbanás megfékezésére 1980-tól kezdték családonként egy gyermekre korlátozni a születésszámot, így a szülőképes korú nők most már mind az így lecsökkentett korosztályokba tartoznak.