Kína háromszor annyi szélturbinát és napelemes panelt helyezhet működésbe 2030-ra, mint eredetileg tervezték az ország vezetői – írja a Bloomberg a Goldman Sachs jelentésére hivatkozva.
A New York-i székhelyű befektetési bank és pénzügyi szolgáltató elemzése szerint Kína jó úton halad, hogy a következő évtized elejére a nap- és szélenergia-kapacitásuk együttesen elérje a 3300 gigawattot, ami jócskán meghaladná a kormányzati 1200 gigawattos célértéket.
Az így megtermelt energia tárolásához az elemzők szerint az országnak mintegy 520 gigawattnyi kapacitásra lenne szükség. Ebből körülbelül 410 gigawattnyi áram tárolását akkumulátorokkal oldhatják meg, a fennmaradó részt pedig szivattyús módszerrel. Ha a Goldman Sachs becslése helyes, ez azt jelentheti, hogy
a 2021 végi állapothoz képest 2030-ra hetvenszeresére ugrana a kínai akkumulátoros tárolókapacitás.
A feszített tempójú kínai átállás az energiaforrások terén az amerikai bank szerint 2040-ig mintegy 8 ezermilliárd dollárnyi befektetést emészt majd fel. Ugyanakkor az elemzők rámutattak, hosszabb távon mindenképp megtérülnek majd ezek a beruházások, mivel a segítségükkel az ország, amely jelenleg a világ legnagyobb olaj-, gáz- és szénimportőre, csökkentheti a külföldi partnerektől való függését.
Az érem másik oldala
Peking folyamatban lévő előrelépése a megújuló energiaforrások terén biztatóan hangzik. A természetvédők és a zöld gondolkodók öröme azonban egyelőre korai. Egy másik jelentés ugyanis arra mutat rá, hogy miközben a megújulók szempontjából komolyan tör előre az ázsiai állam, újabb szénerőművek létesítése terén is öles léptekkel halad.
A londoni székhelyű E3G kutatóintézet szerint 2022 második felében Kínán kívül majdnem mindenhol visszaszorulóban voltak a szénerőművekkel kapcsolatos tervek – Kína mellett egyedül India és Indonézia képezett kivételt. Utóbbiak esetében azonban csak kis elmozdulás volt megfigyelhető a pozitív irányba.
- Indiában hat projekt reaktiválását;
- Indonéziában pedig egy új szénerőmű létesítését jelentették be.
Mindeközben Kínában gyakorlatilag virágkorukat élik a széntervek, és a megvalósításuk is felpörgött.
Az országban tavaly összesen 106 gigawattnyi összkapacitású szénerőmű építésére adták meg az engedélyt, ez az érték az előző évhez képest négyszer magasabb. Ebből ráadásul 50 gigawattnyi kapacitás kiépítéséhez azonnal hozzá is fogtak – derül ki az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) és a Global Energy Monitor (GEM) elemzéséből.
Rendkívüli volt az a sebesség, amellyel ezek a projektek az engedélyeztetésen át a kiépítésig megvalósultak 2022-ben. Sok esetben mindössze néhány hónap alatt indult el, kapott engedélyt, szerzett finanszírozást és kezdte meg a munkálatokat egy-egy szénprojekt
– idézi a CNBC Flora Champenoist, a GEM elemzőjét.
A kínai szénkapacitások bővítése egyébként a 2017-2020-as időszakban lelassult, csökkent az engedélykérések száma, valamint összértéke kapacitás terén. A gyakori áramkimaradások azonban visszafordították ezt a folyamatot.