Amikor egy évvel ezelőtt a fél világon bevezették a munkahelyi korlátozásokat az ezer embert foglalkoztató berlini Awin technológiai cég dolgozói is fogták a laptopjaikat, hazavitték, és a konyhaasztalon dolgozva folytatták a munkájukat - kezdi konkrét példával a négynapos munkahétről szóló cikkét a Bloomberg. Miután az online kiskereskedőket szolgálják ki, gyorsan felpörgött az üzlet, a munkatársak intenzíven dolgoztak, amire válaszul a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy pénteken csak délig tart a munkaidő, mert az embereknek pihenésre van szükségük.

A kísérlet sikeres lett. Nem csak a dolgozók díjazták a munkaidő-rövidítést, hanem az ügyfelek is elégedettek lettek azzal, hogy a megmaradt munkaidőben gyorsan elintézik az ügyeiket. Így januártól az Awinnál bevezették a négynapos munkahetet. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki hétfőtől csütörtökig dolgozik, mert a pénteki megrendeléseket is teljesíteni kell, de összességében ugyanazért a pénzért 40 helyett 32 óra a kötelező munkaidő. Az Awin csak egy példa a világon egyre divatosabbá váló újítás alkalmazói közül.

Kapcsolódó

Bővülő ajánlatok

A ZipRecruiter állásportál adatai szerint azoknak a cégeknek a száma, amelyek négynapos munkahéttel csábítják a dolgozókat háromszorosára nőtt az elmúlt három évben. Így tízezer ajánlatból már 62 ilyen. Az igazán nagyágyúk közül a Unilever Plc kezdett egyéves kísérletbe a négynapos munkahéttel új-zélandi munkatársainál. A spanyol kormány a magas munkanélküliségre válaszul azon morfondírozik, hogy támogatást ad a négynapos munkahetet bevezető vállalatoknak. Még a híresen munkamániás japánok is vitát nyitottak arról, hogy feláldoznának egy munkanapot a pihenés, a regenerálódás oltárán. A vállalatok nagy többségénél reális lehetőség a munkaidő csökkentése - véli Will Stronge, a brit Autonomy kutatóintézet igazgatója.

A 19. században még csupán a vasárnap volt szabadnap, aztán Henry Ford 1926-ban úgy döntött két szabadnapot ad a munkásainak. Azzal érvelt, hogy az emberek több autót fognak venni, ha több szabadidejük lesz azokon járni. Bejött a számítása és egy évtizeden belül a legtöbb amerikai feldogozóipari cég követte a példáját. Németországban csak az 1960-as években követték ezt a mintát, miután a szakszervezetek követelték, hogy az emberek kapjanak több időt a gyerekeik nevelésére. Franciaországban aztán 2000-ben bevezették a 35 órás munkahelyet.

Munkamániások előnyben

Van persze ellenpélda is. Jack Ma milliárdos kínai vállalkozó, az Alibaba Group Holding Ltd. e-kereskedelmi vállalat alapítója úgy tartja, hogy a siker titka a "996" munkakultúra. Ez azt jelenti, hogy naponta reggel 9 órától este 9 óráig kell dolgozni a hét 6 napján. Az Egyesült Királyságban a 2019. decemberi parlamenti választásokon a Munkáspárt a 32 órás munkahét ígéretével indult, de a brexit befejezése mindent vitt, így ez az ötlet kevés volt a választók megnyeréséhez. A munkavállalók hatékonyabbak, ha több idejük van a munkára, nem valószínű, hogy a rövidebb munkaidő alatt annyival intenzívebben dolgoznának, hogy megkaphatnák ugyanazt bért - véli Holger Schäfer kölni gazdaságkutató.

Ezzel szemben a University of Reading tanulmánya szerint a négynapos munkahetet bevezető vállalatok közel kétharmada a hatékonyság növekedését tapasztalta. Egy tanácsadó csoport, amelyet John McDonnell korábbi brit árnyékminiszter vezet a világ vezetőinek címzett személyes levekben indítványozta, hogy pandémia idejére vezessék be országaikban a négynapos munkahetet az állások megőrzése érdekében.

Az IG Metall, Németország legnagyobb szakszervezete azért támogatja a négynapos munkahetet, mert így lehetne megóvni az állásokat az autógyártásban, ahol az elektromos hajtású autók gyártásához kevesebb ember kell majd. A francia Renault SA 13 ezer alkalmazottjának adott szabad pénteket augusztus közepéig a kevesebb megrendelés miatt. Az érintett dolgozók fizetése nem csökken köszönhetően az állami bérkiegészítésnek.