Miközben az Egyesült Államokban a munkanélküliség növekedésének óriási hullámát várják a koronavírus-járvány gazdasági "melléktermékeként", főként az ország rozsdaövezetében, Németországban van remény arra, hogy a gazdasági válságok idejére kitalált foglalkoztatási formával sikerül megőrizni a munkahelyeket. A "csodafegyver" elnevezése Kurzarbeit, azaz rövidített munkaidő, amit egy közgazdász Németország legsikeresebb exportcikkének nevezett, miután számos más ország is igyekezett lemásolni - írja a Financial Times.
A módszer egyszerű: gazdasági visszaesések idején a cégek hazaküldhetik a munkavállalóikat vagy jelentősen csökkentheti munkaidejüket, miközben az állam átvállalja bérük nagy részének kifizetését. A 2008-2009-es pénzügyi válság idején bevált ez a megoldás: miközben Németországban 7,9 százalékról 7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta 2009-en, az OECD országok átlagában három százalékról 8,6 százalékra ugrott. Az OECD becslése szerint 2009 harmadik negyedévében, amikor dühöngött a világgazdasági válság, 200 ezer munkahelyet tudtak megvédeni a németek ezzel a módszerrel.
Jön az állam
A Kurzarbeit üzembe állításakor az ideiglenesen munka nélkül maradt emberek jogosulttá válnak a Kurzarbeitergeldre, azaz a rövidített munkaidőre járó fizetésre, amelyet a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit - BA) folyósít, az a szervezet, amely a munkanélküli-járadékokat is utalja. Az így járó fizetés összege a munkavállaló válság előtti keresetének 60 százaléka. Miután olyan nagyvállalatok jelentették be, hogy leállítják a termelésüket, mint a Mercedes vagy a BMW, ez tovagyűrűzik a beszállítóikhoz is, így újra eljött a "csodafegyver" bevetésének ideje.
A Kurzarbeit már az 1900-as eleje óta létezik, ám első igazán nagy sikerét a 2008. őszi pénzügyi összeomlás után hozta. Az ezt követő válság elején gyorsan élesítették, majd a helyzet rendeződése után ugyanilyen gyorsan visszavonták. Eközben más országok, amelyeknél ismert volt ez a fajta foglalkoztatás - Belgium, Olaszország - inkább olyankor alkalmazzák a módszert, amikor nincs általános gazdasági válság, így kevésbé van arra szükség. Hollandiában túl bonyolult szisztémát vezettek be, ezért nehéz gyorsan bevezetni és visszavonni.
Képzett emberek
Szakértők szerint a Kurzarbeit nagyon illik Németországhoz, ahol a vállalatok rengeteget költenek alkalmazottaik képzésére, így óriási pazarlás lenne, ha egy átmeneti válság miatt elvesztenék őket. A koronavírus-járványra válaszul a Bundestag kiterjesztette a programot: immáron akkor is jelentkezhetnek a vállalatok az állami segítségre, ha csupán alkalmazottaik tíz százalékát érinti a gazdasági válság. Korábban harminc százalék volt ez a határ.
A Merkel-kormány arra számít, hogy 2,35 millió embernek kell Kurzarbeitgeldet fizetnie, ennek összköltségét 10,05 milliárd euróra becsülik. Ha ez valóban így lesz, akkor a mostani krízist olcsóbban megúszhatják, mint a 2009-2009-est, amikor 1,4 millióan kerültek a rövidített munkaidőben dolgozók közé, de hosszabb időre. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal a munkaadók és a munkavállalók befizetéseiből 26 milliárd eurós tartalékot képezett a kifizetésekre, ami jóval több, mint amivel a 2000-es évek elején rendelkeztek.
Más országok is hasonló programokat futtatnak. Spanyolországban az ERTE rendszerben a felfüggesztett dolgozók fizetésük 70 százalékát kaphatják meg ideiglenes támogatásként, Franciaországban a 45 milliárd eurós válságcsomagból 8,5 milliárdot kaphatnak az állás nélkül maradt alkalmazottak. Az Egyesült Királyságban a vállalatok folyamodhatnak állami támogatásért dolgozóik bérére, ami akár a fizetések 80 százalékát is fedezheti. Csehországban szintén van Kurzarbeit-rendszer.