A Huawei elnöke, Eric Hszu szerint a kínai technológiai cégekre az elmúlt két évben kivetett amerikai szankciók jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy globális hiány alakult ki a chipekből.

A szankciók ugyanis jelentősen megingatták az ellátási láncok stabilitásába vetett bizalmat a félvezető iparágon belül. Ez oda vezetett, hogy a nagyobb cégek elkezdtek a chipekből készleteket felhalmozni olyan mértékben, amire korábban nem volt példa. Sokan ezek közül még sosem készleteztek, most azonban az ellátás bizonytalansága miatt vannak köztük olyanok, amelyek 3-6 hónapra előre raktároznak, nehogy emiatt akadozzon a termelésük - mondta egy az elnök elemzőknek a cég sencseni elemzői konferenciáján a CNBC tudósítása szerint.

Kapcsolódó

Maga, az amerikai szankciók által komolyan sújtott Huawei is nagyobb készletet épített fel chipekből, hogy biztosítani tudja az általa gyártott számítástechnikai eszközök és okostelefonok iránti kereslet folyamatos kielégítését. Nagyon sok cég más iparágakban arra kényszerült az elmúlt hónapok során, hogy leállítsa a termelését a globális chiphiány miatt, ilyen volt például az autóipar is. Ezek amerikai képviselői egyébként tegnap találkoztak Joe Biden elnökkel, hogy megvitassák a helyzetet.

Pánikszerű készletezés láz súlyosbítja a helyzetet

Hszu szerint mindeddig a félvezetőgyártásban az ellátási láncok úgy működtek, hogy a szereplők azt feltételezték, azok végtelenül rugalmasak, s ezért nincs szükség készletezésre. Emiatt alakult ki ki ez a pánikszerű készletezési láz az elmúlt időszakban, ami jelentősen súlyosbítja a chiphiányt. Egyértelmű, hogy a Huawei és más vállalatok elleni amerikai szankciók eredményezték azt, hogy fellépett ez a globális és iparágakon átívelő helyzet.

Természetesen a helyzet ilyenfajta interpretációja eléggé egyoldalú. A chiphiány kialakulásának eddigi legfőbb okaként ugyanis azt emlegették, hogy a koronavírus járvány miatt drasztikusan megnőtt a kereslet a különböző otthoni munkavégzést és oktatást lehetővé tevő számítástechnikai eszközök iránt.

Emlékezetes, az Egyesült Államok azért alkalmazott szankciókat a céggel szemben, mert szerintük az termékeiben olyan biztonsági réseket helyeztek el, amely lehetővé teszi a kínai fél számára értékes adatok megszerzését. A szankciók megtiltják többek között az amerikai vállalatoknak, hogy bizonyos alkatrészeket és technológiákat eladjanak a Huawei számára. Ennek hatására a Google például elvágta a kínai céggel a kapcsolatait, s az azóta nem használhatja telefonjain az Android operációs rendszert. Tavaly az Egyesült Államok megpróbált lépéseket tenni annak érdekében, hogy elvágja a Huaweit chip utánpótlásától is.

Újabb területek felé kell nyitni

A kínai cég hevesen tagadja az ellene felhozott amerikai vádakat - emlékeztet az összefoglaló. Közben viszont egyre újabb területek felé nyit, hogy kompenzálni tudja a szankciók telefongyártásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Hszu az elemzőknek elmondta, hogy a társaság masszívan invesztál az egészségügybe, a mezőgazdaságba és az elektromos autógyártásba is. A lényeg, hogy most már hosszútávú stratégiájuk az, hogy együtt kell élniük az amerikai szankciókkal.

Az elektromos autógyártásba 1 milliárd dollárt fektetnének, s az elnök szerint önvezető technológiájuk már most jobb, mint a Tesláé, s vezető nélküli járművük már most képes volt több, mint 1000 kilométer megtételére emberi beavatkozás nélkül. A Tesla esetében ez a távolság egyelőre 800 kilométer volt, s eközben a vezető kezének végig a volánon kellett maradnia biztonsági okokból.