AI Summit 2024 – első nap

Az AI zenekészítő programok rettenetesen szóltak két évvel ezelőtt, mára viszont már sokat fejlődtek, zenét már tud írni a mesterséges intelligencia (AI), szöveget azonban még nem, mondta a popkulturális paradigmaváltásról Császár Előd zenész, AI művész. 

– tette hozzá. 

Császár Előd mielőtt eljött a Néprajzi Múzeumba, reggel, otthon megírt egy szöveget, amihez különböző műfajokban zenék megalkotására kérte az AI-t. Az előadásában ezeket mutatta be, és a hangzásuk nagyon hasonlított, több magyar előadó most is a slágerlistákon lévő számaihoz.

Szerinte, aki azt mondja, hogy az AI nem jelent veszélyt, az nem mond igazat. Kreált egy videoklipet, amiben két macska szerepel, akik tudnak énekelni és a Pet Shop Boys zenekarhoz hasonlította őket. Császár Előd szerint ezekből a virtuális cicákból pillanatok alatt világsztárok is lehetnek a mesterséges intelligencia segítségével.

– mondta Nyírő András. A kutató kiemelte, hogy az irodalom mindig egy üzenet, amit megpróbálunk eljuttatni lélektől lélekig, és nem biztos, hogy erre az AI alkalmas.

A ChatGPT egy nyelvi modell, melyet rengeteg szöveggel treníroztak, ezek nagy része pedig angol nyelvű volt. Ez azt jelenti, hogy a mi kultúránk sokkal kevésbé van benne ennek a generatív rendszernek a válaszaiban. 

Az AI olyan mintha egy amerikai professzor válaszolna a mi dolgainkra, de ugye vannak ismerethiányok

– emelte ki Nyírő András.

Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója Ray Kurzweil munkásságát felidézve arra figyelmeztetett, hogy 

a korábbi előrejelzéseket csaknem minden esetben érdemben felül kell vizsgálni.

Az MNB már évek óta vizsgálja, hogy a bankok hogyan lehetnének hatékonyabbak az MI segítségével, a digitalizációból kimaradó bankok ugyanis jelentős versenyhátrányba kerülnek. Digitális sebességváltásra van szükség, a generatív MI érdemben javíthatja a banki munkavállalói hatékonyságot.

Az MI megoldások az értéklánc több pontján is jelentős potenciállal rendelkeznek, ilyen lehet például a profilképzés vagy a kiberbiztonság is. 

Kiterjedt pénzügyi alkalmazása az ügyfeleknek előnyökkel (például alacsony díjak vagy pénzügyi szolgáltatások szélesebb elérhetősége) és hátrányokkal (például diszkrimináció vagy pénzügyi kizáródás veszélye) is járhat. Ezek a hatások a piacok egészére, illetve az egyes intézményekre is jelentősek lehetnek. Szombati Anikó elmondása szerint

egyelőre nem rendelkeznek a hazai bankok átfogó MI-stratégiával, az MI kérdéskörében pedig jelentősen eltérő szinteken állnak.

Jelenleg legtöbben folyamatoptimalizálásra, valamint személyre szabott üzenetek és ajánlatok küldésére használják. 

A jegybank lehetőségeiről kiemelte, hogy a cél a két szélsőséges hozzáállás közötti egyensúly megtalálása (túlzott szigor vs. laissez faire), ezzel pedig az innováció segítése a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett. 

Az MNB a Digitális Transzformációs Ajánlásának kiegészítését is tervezi egy MI fejezettel, amelynek tervezett témakörei között van például az adatbiztonság, a tudásmenedzsment vagy a modell-fejlesztés is.

„Az AI Act-ben az a jó, hogy van, mert már nagy szükség volt rá, nagy volt a várakozás” – mondta Petrányi Dóra, a Globális Technológia, Média és Kommunikációs Csoport társvezetője a Futunk a technológia után című pódiumbeszélgetésen. A GDPR-hoz, vagyis az általános adatvédelmi rendelethez hasonlította, mert arra is nagy volt az igény. Az AI Act-nél fontos, hogy kockázatalapú megközelítéssel indítottak. A tiltott alkalmazások olyan kockázatosak, hogy 6 hónap múlva már nem lehet azokat kezelni, ezért fontos, hogy a tiltásokkal már most tisztábban lehessen látni.

– mondta Csiszér Gábor az NGM főosztályvezetője. A szabályok azt célozzák, hogy mikor van jogsértés, milyen kockázatok vannak, és mikor kell beavatkozni.

Azért olvad le az okos hűtőszekrény, mert áramszünet volt, egy másik példa szerint újra bootolt a hűtő, de az érzékelője miatt nem kezdett hűteni, mert elég hideg volt. Kihez hogyan fordulhatok? Petrányi Dóra elmondta, fogyasztói szempontból van már formálódóban egy MI-re vonatkozó rendelet, ami a probléma felmerülése esetén a bizonyítási tervet fogja kidolgozni, de ez egyelőre csak egy tervezet. Az az irányelv körülbelül már 2 éve parkolópályán van – tette hozzá Csiszér Gábor. Szerinte 

a ChatGPT nagyon beivódott a köztudatba, hogy az a mesterséges intelligencia, ez azonban természetesen nem így van.

Úgy véli, hogy mindenkinek a hatékonyságát növelik ezek az eszközök hosszú távon, legyen az vállalat vagy magánszemély.

– mondta Tóth Miklós, a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai vezetője. Hozzátette, a gyors folyamat fontos, hogy azonnal lehessen alkalmazkodni a rendelethez.

Tóth Miklós szerint a problémát az jelenti, hogy a vállalkozások megijedtek az uniós rendelettől, azonnal a büntetések iránt kezdtek érdeklődni. Az emberek 45 százaléka Kelet-Európában nem tartja hasznosnak az MI-megoldásokat, amit MI-vel foglalkozó szakemberként megdöbbentőnek tart. Ez ellen meglátása szerint use case-ek bemutatásával lehet fellépni.

Petrányi Dóra szerint

az lenne a nagy baj, ha a technológiai fejlődést akadályozná a szabályozás.

Az Egyesült Államok, az ázsiai országok és Európa teljesen máshogy közelít az MI szabályozásához. Mindenhol vannak már olyan alkalmazások, amelyek felvetik az MI szabályozásának kérdését. Az önszabályozás megkerülhetetlen marad a jövőben is.

Mekkora veszélye van annak, hogy a könyvpiacot ellepik a mesterséges intelligencia (AI) által megírt könyvek, tette fel a kérdést egy kerekasztal beszélgetésben Ott Anna, művészeti menedzser.

Egy ehhez hasonló mondat, már amikor megjelent az internet, azóta fenyegeti a könyvkiadókat, mondta Sárközy Bence, a Libri Kiadó Csoport kiadási igazgatója. Az internet megjelenésekor is hasonló félelmek voltak a könyvpiacon.

Példaként említette, hogy a műfordítás is egy önálló műalkotás, ha azt tisztességesen csinálja valaki, akkor azzal nincs gond. Nem baj, ha valaki fordító programot használ a munkájához, de ha csak AI segítségével dolgozik, akkor azt azonnal úgy is kiszűri egy szerkesztő.

– mondta Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója.Ugyanakkor az egy kaptafára készülő szerelmes regényeket viszont nagyon könnyen meg tudja írni a mesterséges intelligencia, tette hozzá a szakember. Biztos lesznek olyan termékek, amiket majd AI állít elő, de ezek nem tudnak majd versenyezni a szépírók műveivel.

– mondta Moskát Anita Zsoldos Péter- díjas író, művészeti menedzser. Azt mondta, hogy kipróbálta már az AI-t, hogy írjon le egy parkot, és egy év alatt valamennyit javult a gépezet. Például az AI azt írta a park meghatározására, hogy csicseregnek a madarak, zöld a fű, és ha megkérte, hogy legyen kicsit igényesebb, akkor beletett két giccses hasonlatot, amit majd a szerkesztő azonnal ki is fog húzni, sorolta.

Irgalmatlanul gyorsan fejlődik az AI, hónapokban mérhető a változás

– emelte ki Nyáry Krisztián, a gépezet az újdonsággal nem tud mit kezdeni.

Az egyéniség hiányzik az AI-ból, mondta Sárközy Bence. Az olvasóknak szüksége van az írókkal a személyes kapcsolattartáshoz. Például, amikor egy könyvvásáron oda mehet a szerzőhöz és az író dedikálja számára a könyvét. 

Magyarországon 300 ezer ember olvas igényes irodalmat, kétmillióan lehetnek azok, akik rendszeresen olvasnak, mondta Nyáry Krisztián. Nem kell rettegni az AI-tól, mert a közösségi média is tele van a mesterséges intelligencia által készített fotókkal, de már ezeket is jól kiszúrjuk, mert giccses, és túl sok. Így lesz a mesterséges intelligencia által írt könyvekkel is, hogy azonnal kiszűrhető, hogy ez nem egy szerző által írt mű.

A kormányzat kísérleti jelleggel a mesterséges intelligencia felhasználásával indítja el a Dél-Dunántúli térségfejlesztési programot – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A cél, hogy a nagytérséget segítsék a befektetésektől kezdve, a turizmuson át a környezetvédelemig.

Navracsics Tibor úgy látja, hogy amikor fejlesztés-politikára gondolunk, akkor társadalom fejlesztésekről, oktatásról is kell beszélnünk, ami aztán megágyaz az iparpolitikának. Kiemelte, hogy „Magyarország minden tekintetben az EU-s átlag alatt helyezkedik el a digitális közszolgáltatások terén”, de ugyanilyen rossz a helyzet a digitális integráltság, a humántőke esetében is, egyedül az internet hozzáférésnél közelítünk az uniós szinthez.

Négy csapásirányon dolgozik a kormányzat az MI segítségével:

• okos város programok: digitális megoldások révén, a polgárok szokásait figyelembe véve teszik okosabbá a településeket, polgárok helyváltoztatása, mozgása révén okosabbá teszi
• népegészségügy: a bigdata révén ezernyi területről gyűjtenek be adatokat,
• környezeti fenntarthatóság: sokkal környezetbarátabb beruházásokat lehet létrehozni az adatok ismeretében,
• gazdaságfejlesztés: szintén az adatok integrálása a cél.

Navracsics Tibor szerint ezekkel okosabbá válik a kormányzati politika, hatékonyabb lesz a végrehajtás, a döntéstámogatás szubjektum nélkül történik, és célzottabb lesz a kormányzati reagálás.

Az MI-t használják már a NAV-nál, a képviselő-testületek az IKIR-en keresztül tanulhatják el a hatékony a településfejlesztést, de jelen van a digitális technológiai a hazai turizmusban, és az egészségügyben is. 

A mesterséges intelligencia (AI) évtizedek óta létezik, de csak az elmúlt néhány évben vált szélesebb körben elérhetővé és alkalmazhatóvá a kereskedelemben. A technológiai fejlődés felgyorsulásával a generatív rendszerek különösen nagy figyelmet kaptak.

Martin H. Thelle, az Implement Consulting Group vezető partnere előadásában három fontos tényezőt emelt ki a generatív rendszerekről:

• ezek a rendszerek képesek gyorsan és hatékonyan szűrni a felhasználónak szükséges adatokat;
• eközben egyszerűen használhatóak, hiszen a felhasználók köznyelvet alkalmazva, programozói tudás nélkül is tudnak dolgozni az AI-rendszerekkel – a programnyelv helyett a promtoláshoz kell érteni;
• az eszközök jelentős része online elérhető nyílt adatbázisokat használ, így széles körben hozzáférhetők a vállalkozások és a magánszemélyek számára egyaránt.

A generatív AI hatása már most is érezhető a gazdaságban, a Goldman Sachs elemzése szerint meg van benne a potenciál, hogy a következő évtizedeket teljesen felforgassa makrogazdasági és versenyképességi szempontból.

A következő évtized kezdetén már láthatjuk a gazdasági előnyöket azoknál az országoknál, akik már korán elkezdték használni a mesterséges intelligenciát a munkájuk során – óriási előnyben lesznek ezek az államok.

– hangsúlyozta Martin H. Thelle.

Magyarország bruttó hazai termékére (GDP) is hatással lehet a mesterséges intelligencia: 5 százalékos növekedés lehet a következő 10 évben.

A dán tanácsadó cég kutatása szerint a hazai gazdaságban jelen lévő munkák 37 százalékát nem érinti a mesterséges intelligencia, ide tartoznak például a baristák, fodrászok vagy az építőmunkások. Ugyanakkor 57 százalékos aránnyal vannak jelen azok a szakmák, amelyeket valamilyen szinten befolyásolhat az AI. Számításaik szerint mindössze 300 ezer állás van kifejezetten veszélyben az AI miatt.