A Cambridge-i Egyetem munkatársai erre keresték a választ, amit meg is találtak.

Röviden: nem, a vezérigazgatók munkája nincs veszélyben.

A bővebb válasz úgy hangzik, hogy bár az MI felülteljesítette a legtöbb helyzetben az emberi vezérigazgatókat, ám a váratlan és kritikus helyzeteket, mint amilyen például egy világjárvány lehet, képtelen volt kezelni.

A kutatók ennek felméréshez egy, az emberek és a számítógépek között zajló valós szimulációt használtak. A szimuláció során egy virtuális igazgatótanács felügyelte az emberi és az MI vezérigazgatók munkáját.

Utóbbi diadalmenete akkor ért véget, amikor egy fekete hattyú eseményt kellett kezelésbe venni. Pontosabban kellett volna, ugyanis az MI olyan rossz munkát végzett, hogy a szimulált igazgatótanács gyorsabban rúgta ki őt, mint bármelyik emberi társát.

Hamza Mudassir, a kísérlet mögött álló egyik kutató a Business Insidernek elmondta, a mesterséges intelligencia a nyereségességben, a terméktervezésben, az árak optimalizálásában és a készletgazdálkodásban is jobb teljesítményt mutatott, mint az emberi résztvevők, ám ez kevés volt ahhoz, hogy ne kelljen távoznia.

Ugyanakkor Mudassir hozzátette, hogy a vezérigazgatói poszton belüli túlélésben csak azért nem teljesített jól, mert nem volt túl jó a hirtelen változások vagy az új gondolkodásmódot igénylő változások kezelésében.

A cambridge-i kutatók február és július között végezték a kísérletet 344 ember bevonásával, akik közül néhányan egy dél-ázsiai bank felsővezetői voltak. A kísérletbe főiskolai hallgatókat is bevontak, valamint utolsó résztvevőként az OpenAI GPT-4o nagy nyelvi modelljét (LLM).

A résztvevők egy játékot játszottak, amely egy autógyár vezérigazgatójának szerepébe bújtak és különböző valós helyzetek szimulációban kellett helytállniuk.

Szép munka volt, ki vagy rúgva

A kutatók a Harvard Business Review folyóiratban azt írták, a játék célja egyszerű volt: minél tovább túlélni anélkül, hogy a virtuális igazgatótanács kirúgja, miközben maximalizálni kell a piaci tőkét.

A kutatás vezetője szerint az MI nagyszerű teljesítményt mutatott az adatok elemzésében, a minták felismerésében és abban ,ahogy következtetéseket von le. Amikor például egy autót kellett a résztvevőknek megtervezniük olyan tényezők alapján, mint a rendelkezésre álló alkatrészek, az ár, a fogyasztói preferenciák és a kereslet, a résztvevők 250 ezer kombinációt találtak ki. A mesterséges intelligencia által összeállított autók azonban lényegesen jobbak voltak.

Mindez pedig a kutató szerint azzal magyarázható, hogy az embereknek elfogultak és személyes ízlésük van olyan tényezők esetében, mint például az autó formája; a mesterséges intelligencia azonban mindössze egy megoldandó rejtvényként tekint a feladatra.

Ugyanakkor más területen pedig csúfosan megbukott az MI-főnök: amikor a szimuláció során jelentős és váratlan változások következtek be a piacon, például egy világjárvány miatt, a modell nem tudta olyan gyorsan vagy épp olyan jól és hatékony kezelni a helyzetet, mint az emberi vezetők és a diákok, vagyis egész egyszerűen megbukott.

A vezérigazgatók tehát egyelőre még fellélegezhetnek. Ugyan ijesztően lenyűgözően teljesít a mesterséges intelligencia egy vállalat első embereként, de mégsem elég jól ahhoz, hogy egy embert helyettesítsen.

Nagy változás előtt az OpenAI – jön a profitorientált működés?

Sajtóértesülések szerint profitorientált társaságként folytathatja a tevékenységét a ChatGPT-t piacra dobó vállalat.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.