A keddi GDP adatra 394,5 fölé emelkedett az euró-forint keresztárfolyam. A negyedéves alapon mért 0,2 százalékos visszaesés és az éves 1,5 százalékos bővülés jókora negatív meglepetés, bár nem előzmény nélküli, Nagy Márton NGM miniszter a múlt héten az Inforádiónak beszélt arról, hogy a magyar ipar gyengélkedése miatt várhatóan csalódást okoz a második negyedév. 

A friss gazdasági adatokra is reagált a szaktárca vezetője, a kommentár itt olvasható.

Kapcsolódó

Nehéz napok várnak a forintra

A forint gyengülése egyébként érthető egy ilyen GDP adat láttán. Bár a Magyar Nemzeti Bank elsődleges mandátuma az árstabilitás fenntartása és az  infláció leszorítása (a célsávba), amennyire eszköztára engedi, hozhat a magyar gazdaságpolitikát támogató intézkedéseket.

Tipikusan ilyen lenne most a kamatcsökkentés.

Az alapkamat 6,75 százalék, az előremutató magyar infláció pedig 3,8 százalék körül van 2024-re az elemzők várakozása szerint, szóval érdemi a jelenlegi reálkamat. De az is lehet, hogy alacsonyabb kamatszintnek sem lenne látványos hatása a magyar gazdaságra. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank mozgástere sem nagy, legalábbis addig amíg a Federal Reserve nem kezd hozzá a monetáris kondíciók lazításához, amire szeptemberre van jó esély. 

Euró-forint árfolyammozgás kedden. Kép: economx

Ugyanakkor az is igaz, hogy már hétfőn sem volt jó passzban a magyar deviza, a tegnapi kereskedésben a dollár erősödésével párhuzamosan gyengültek a régiós devizák, az euró-forint jegyzése visszakerült az 50 napos mozgóátlag fölé. 

Esik a Mol és az OTP

A magyar tőzsde is úgy reagált, ahogy egy ilyen adatra az várható. Ha csökken a GDP (negyedéves összevetésben ez történt), akkor az rossz hír a bankszektornak, mert ilyen környezetben megtorpanhat a hitelkereslet növekedése.

Pedig voltak biztató jelek az elmúlt hónapokban,  részben az támogatta a bankrészvények árfolyamát is, hogy több évnyi visszatartott hitelkereslet zúdult rá a bankokra, bár az igaz, hogy ez a trend elsősorban a lakossági hitelpiacra jellemző, a vállalatira kevésbe.

Így nem meglepetés, hogy az OTP részvények félszázalékos mínusszal indították a napot, de ott megállni látszik az esés. Hozzá kell tenni azonban, hogy az OTP csoport nyereségének már mintegy kétharmada a külföldi leánybankoktól érkezik, szóval az OTP részvényekre már nem csak magyar makrópapírként érdemes tekinteni. 

A gazdaság negyedéves megtorpanása nem tett jót a Mol részvényeknek sem, az olajpapír árfolyama 1 százalékkal csökkent. Itt azt szokták figyelembe venni a piacok, hogy a Mol legnagyobb volumenben értékesített termékére (gázolaj) nagyjából úgy alakul a kereslet, ahogy a gazdasági teljesítmény alakul.

A vezető részvények közül a Richter papírok stagnálnak, a Telekom árfolyama kismértékben emelkedik. Mindkettő érthető reakció, a gyógyszergyártó cég árbevételének több mint 90 százaléka külföldről érkezik, ezáltal kevésbé kitett a magyar gazdaságnak, másrészt ha gyengül a forint és ma ezt látjuk, az kedvez az exportcégeknek, így a Richternek is.

A Telekomnál pedig az a helyzet, hogy a szolgáltatásaira akkor is van kereslet, ha jól megy a gazdaság szekere és akkor is ha kevésbé. 

Néhány perce megérkezett a német gazdasági adatsor is, a GDP éves alapon 0,1 százalékkal csökkent, szemben a stagnálást váró prognózissal.

Aligha teljesülnek a kormányzati tervek

Éves alapon 1,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a várt 2,3 százalék helyett, némi gyorsulást jelent az első negyedéves 1,1 százalékos GDP-növekedéshez képest. Negyedéves alapon már 0,2 százalékos csökkenés mutatkozott, látható, hogy a nagyobb súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése visszahúzza a növekedési ütemet – olvasható a KH Értékpapír értékelésében.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a friss adat teljesen átrajzolja a 2024-es prognózisokat. Korábban 2,2 százalékos éves bővülésre számítottak, amit most visszavágtak 1,5-re. Szerintük a kormányzat által kommunikált 2,2-2,3 százalékos terv is túl optimista, a teljesüléséhez nagyon erőteljes fellendülés kellene az év második felében. 

A legpesszmistább elemzőt is meglepte az adat

Rég nem látott megosztottság jellemezte a mai adattal kapcsolatos elemzői várakozásokat, a becslések 0,1 és 0,8 százalékos növekedési ütem között szóródtak. A konszenzustól végül jócskán elmaradó, és az előzetes kormányzati kommunikációt is alulmúló adat számunkra is jókora negatív meglepetést okozott, noha mi adtuk a legpesszimistább várakozást.
Az eddig megjelent második negyedéves adatokból már lehetett látni, hogy a gazdaság korábbi hajtóereje, az ipari termelés megbicsaklott, és a lakossági fogyasztás is csak lassan tér vissza. Jelenleg a legnagyobb kérdés az, hogy az ipar alulteljesítése rövid távú visszaesés csupán, vagy strukturális törés. Ha az európai konjunktúramutatókat nézzük, akkor az év hátralevő részével kapcsolatban sem lehetünk optimisták. A lassú növekedési dinamika a csökkenő inflációs nyomáson keresztül lazább monetáris politika irányába mutat az év hátralévő részére - mondta Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.



Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!