A közgazdaság legszürreálisabb forgatókönyveit porolta le és emelte napirendre a koronavírus-járvány, a nyomában kialakult gazdasági krízis és a lezárások. A lítium piacán alakult ki most a legfurcsább csillagállás, ami éppen Möbius-szalagként eredményez egy hurokproblémát. Az elektromos autók gyártásának az akkumulátorokban használt alkálifém lett a szűkkeresztmetszete: összességében nagy szüksége lenne rá a járműgyártóknak, hagyományosan keresleti piac jellemzi a fémet, ami költségessé teszi az egész technológiát.

Viszont 2020-ban a kijárási korlátozások, a gazdasági racionalitásból fakadó gyárleállások miatt 2021 elejére kínálati piac alakult ki, mivel a bányák nem zártak be, de nem volt, aki felvásárolja a lítiumot. Most viszont túl olcsón lehet beszerezni, ami felfelé hajtja a keresletet, de a kitermelők mégis buknak rajta az elmúlt évek magas árszintjéhez képest. Éppen ezért nem fokozzák a kitermelést, hogy visszatérjen a túlkereslet, ami már kellően magas árszintet hoz. Csakhogy amíg nem elég drága az alkálifém, addig nem fejlesztenek semmit a bányákon. Az egyeneságú következmény pedig az, hogy újra hiány lesz lítiumból, újra drága lesz, tovább szenvedhetnek az autógyártók.

Kapcsolódó

Itt tartunk most

Az akkumulátorokhoz használt lítium globális készletei elmaradnak a kereslet előrejelzéseitől, és 2025-re háromszor nagyobb lesz az igény, mint a kínálat, ha az árak nem lendülnek vissza a bővítés finanszírozásához - mondta kedden a fém piacán érdekelt Albemarle Corp ügyvezetője, Eric Norris a Reuters egy konferenciáján. Az előrejelzése pontos, és a helyzet növelte is a feszültséget a lítiumot szállító vállalatok és a kedvezményekre vadászó autógyártók között.

A járműipari szereplőkre ugyanis súlyos bírságok várnak, ha meghaladják az egész legyártott flottára vonatkozó kibocsátási kvótájukat: 2020-tól az autógyártóknak szén-dioxid-kibocsátás terén flottaszinten hozniuk kell a 95 gramm/kilométeres értéket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a benzinmotorral szerelt autóknak átlagban be kell érniük mintegy 4,1 liternyi üzemanyaggal, a dízeljárművek fogyasztása pedig nem lehet magasabb 3,6 liternél. Viszont van egy trükk, ami segít rajtuk: ha elektromos autókat dobnak piacra, akkor azt lényegében 0-nak veszik a számításkor, miközben valójában a töltésnek is van CO2-kibocsátása, csak épp egy erőműben, nem a közutakon. 2020 még kísérleti év volt, ahol az 50 grammnál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó, részben vagy teljesen elektromos autókat duplán számítják a nullázáskor, illetve a flották legjobban szennyező 5 százalékát nem veszik bele a számításokba. Viszont 2021-ben már éles a rendszer, vagyis milliárdos büntetést fizethetnek, ha az autóflottájuk nincs a limiten belül.

Itt jön be a képbe a Möbius-szalag: a lítium ára tavaly csökkent, részben a koronavírus-járvány következtében, ami az Albemarle-t, vagyis a kitermelőket és társaikat a bővítések, bányászati kapacitás növelésének elhalasztására kényszerítette. Norris pedig kitermelői oldalról megerősítette azt, amit mindenki gondolt: ezt az eljárást csak akkor fordítják meg, ha megfelelő az ár. Ahhoz viszont az kell, hogy kevés legyen a lítium, ha kevés a lítium, akkor az autógyártók költségei megugranak.

A Benchmark Mineral Intelligence adatai szerint a globális lítiumkínálat és -kereslet a tavalyi év végén szinte egyenletes volt - köszönhetően a leálló autógyártásnak. 2025-re azonban a kereslet várhatóan csaknem 228 000 tonnával haladja meg a kínálatot.

Az árak centikkel emelkedni kezdtek, különösen Kínában, a világ legnagyobb e-autós piacán, de legalább 10 százalékkal magasabb árak kellenek, hogy bármilyen bővítés megtérüljön - mondta Norris.

Emiatt a Wall Street is magasabb lítiumárakat vár: az Albemarle részvényeinek árfolyama az elmúlt évben több mint kétszeresére nőtt.

Biden miatt is erre számítanak

Joe Biden megválasztott elnök a kampányában egy 2000 milliárd dolláros klímatervet javasolt, amelynek célja részben az elektromos töltőállomások országos hálózatának kiépítése. Vagyis azzal számolhatnak a gyártók, hogy megnő a kereslet az elektromos-autókra.

Az Egyesült Államok lítiumtermelésének fokozása érdekében Albemarle tanulmányozza a fémek agyagtartalékokból történő előállításának módját a jelenlegi nevadai bányájánál. Ez a terv utánozza a Tesla vezérigazgatójának, Elon Musknak egyik tervét.

"Egyetértünk a Tesla és Elon Musk állításával, miszerint sok lítium lehet az agyagban" - mondta Norris, aki jelezte, hogy egyelőre megbecsülni sem tudják, hogy mennyi lítium a pusztaföldben.

Éghajlatvédelmi ígéretek

Az egész lítiumláz alapja, hogy a klímavédelmi tervek jelentősen építenek az elektromosautókra, valamint a megújuló energiaforrásokra. Utóbbiak ingadozó termelése - éjszaka nem süt például a Nap - miatt utóbbiak esetében is felértekelődnek az akkumulátorok. A cél az, hogy a tisztaenergiatermelés megmentse a világot a klímaváltozástól, a levegőminőség javuljon.

Csakhogy a lítium kitermelése, valamint a kiszolgált akkumulátorok tárolása és feldolgozása is komoly környezeti terhelést jelent. Jelenleg a leginkább sós talajvízből nyerik ki a fémet - innen nézve nem is igazi bányászatról van szó, hanem az ülepítés és mosás lenne a pontosabb kifejezés -, ami egész területek vízháztartását boríthatja fel, ha az ülepítés után nem gondoskodnak a vízpótlásról. A legelők és a vizes élőhelyek kiszáradnak, fenyegetve az ott fészkelő madarakat, valamint a hagyományos pásztorkodást, cserébe pont olyan helyeken van lítium, ahol kevesebb a hozzáférhető víz is - például az Andok sziklásabb részein, vagy a kősivatagokban. Károsítják a környezetet a bányászat miatt keletkező, magas ásványianyag-tartalmú - különösen lítium-karbonátban gazdag - porfelhők is.

Vagyis, amit nyerni lehet az akkumulátorokkal a réven, azt el lehet veszíteni a vámon. Éppen ezért fontosak az olyan új megoldások, mint az agyagból való kioldás, vagy a tengervízből való lítium-elektrolizálás. Utóbbi jelenthetné a megváltást a bolygónknak, az autógyáraknak és a kitermelőknek is. A gond csak az, hogy egyelőre a kiválasztás során előbb telítődnek az elektródák nátriummal, mint lítiummal. Amíg ezt a problémát nem oldják meg, addig az óceánokban lévő szinte korlátlan mennyiségű lítium ott is marad, helyette pedig a környezetkárosító kitermelés határozza meg a jövőnket.

A piac forró

A londoni fémtőzsde időközben tervezi, hogy határidős lítiumszerződéseket vezet be ezen a nyáron, amelyet az autógyártók már régóta keresnek. De még nem tudni, hogy pontosan hogyan is áll majd össze ez a mutató, mert sokféle lítiumot forgalmaznak a piacon.

Az iparág további változásokra készülhet, mivel az elektromos-akkumulátorok újrahasznosítása egyre népszerűbb. De itt újra kezdődik a kör a Möbius-szalagon: ahhoz hogy az újrahasznosítás megérje, sok elektromos autóra van szükség, a sok elektromos autóhoz sok lítium kell, a sok lítiumot viszont csak drágán hajlandók kitermelni a piaci szereplők. Ha viszont drága az alapanyag, drága lesz a késztermék is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!