Múlt csütörtökön az OTP árfolyama szinte összeomlott, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter felvetette, hogy a vártnál jóval nagyobb költségvetési hiány miatt ismét növekedhetne a bankadó, ha a szektor teljes éves nyeresége meghaladja az ezermilliárd forintot. A percek alatti 7 százalékos zuhanás érthető, hisz az először immár több mint 10 éve felvetett, és mindig csak átmenetinek szánt adónem mindig újra előkerül.

Már épp látszott a fény az alagút végén

Most több szempontból is még váratlanabb volt az ötlet felvetése, mint korábban. Ezúttal ugyanis nemrég sikerült megoldást találni arra, hogy legalább csökkenjen a tavaly újra bevezetett adónem, amit eredetileg kifejezetten csak az idei év végéig ígértek. Azt már láthatják a befektetők, hogy az eredetileg kitűzött kivezetési időpont nem releváns, ugyanakkor megnyugtatónak tűnt, hogy mégiscsak történik egy lépés: az adó megfeleződik, még ha cserében a bankoknak több állampapírt is kell vásárolni.

Ez magában hordozta a lehetőséget, hogy komolyabb gazdasági fellendülés esetén az adónem tovább csökkenhet, esetleg meg is szűnhet, vagyis hosszabb távon már lehet számolni az adott bank, esetünkben az OTP várható eredményével, és ennek alapján meghozni a döntést, hogy milyen áron hajlandó valaki megvásárolni a részvényt.

Derült égből a villámcsapás

Ezt a gondolatmenetet önmagában önmagában lenullázta a felvetés, akkor is, ha csak ötletként vetődött fel, ugyanis nem akárki említette: a pénzügyminiszter. Ebből pedig a befektetők arra következtethetnek, hogy minden egyes állami bevételkiesés vagy kiadásnövekedés esetén felmerülhet a kormány szintjén a gondolat, így azt a részvényesek állandó kockázatnak tekinthetik, és ez beépül az általuk számított árba.

Ezen már a többszöri cáfolat sem segített, egyrészt, mert nem zárható ki, hogy még nem született végleges döntés a kérdésben, másrészt, és ez a fontosabb: lehet, hogy most elvetik az ötletet, de a következő felvetéskor ez már egyáltalán nem biztos. A különadó, avagy extraprofitadó így már állandó számítási elemmé válik a részvény kockázatát és hozamát elemző befektetőknél, legyenek azok intézményiek vagy befektetéseiket alaposabban megfontoló magánemberek.

Árfolyamhatás, átértékelődés

A papír árfolyama három hónapja törte át azt az ellenállást 11 500 forintos árnál, amit a járvány megjelenésekor elszenvedett összeomlás óta nem tudott meghaladni. Ezt épp a bankadó körüli bizonytalanság megszűnése váltotta ki, hisz látszott, hogy a bankcsoport remekül teljesít más országokban, és ha az adóteher csökken, a gazdasági helyzet pedig javulni kezd, a hazai bank is erőre kaphat. Az első féléves jó eredmény tovább növelte a befektető bizalmat, az ár nemrég már a 15 ezer forintos szintet közelítette.

A pénzügyminiszteri ötletfelvetés előtti napokban már volt kisebb esés, de míg előző nap még jóval 14 ezer forint fölött is járt az ár, aznap már 13 200 forinton fejeződött be a kereskedés Kocsis Máté cáfolata ellenére. Péntek délután aztán tovább zuhant a papír, de ez felvetően a hétvégi veszteséglimitáló pozíció zárások következménye volt. A hét elején aztán megpróbált magához térni, de érdemben nem sikerült: az ár egyelőre megakadt 13 200 forint körül, ugyanott, ahol az ominózus nap végén volt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!