„A rendszerváltás után egy válság következett be, ami egy nagy megtisztulás volt – ennek az előszele egy nagyon magas infláció és egy bankrendszeri válság volt” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Economx Exclusive című műsorban Pogátsa Zoltánnak.
Kiemelte: nagy bankrendszeri konszolidációra volt szükség a csődöket követően, ami kihatott a költségvetésre és a monetáris politikára is. Feltőkésedett a bankrendszer, valamint például ekkor került magénkézbe az Országos Takarékpénztár (OTP).
A modell arról szólt, hogy Magyarországon nem volt tőkefelhalmozódás, azaz belső tőke; a szocializmus ezt nem is engedte meg, ezért 40 év „kimaradt” a gazdaságunkból.
„Azóta bizonyos dolgokat megbántunk, hogy privatizáltunk”
– húzta alá Nagy Márton.
Az export és a bruttó hazai termék (GDP) ekkor kezdett el növekedni, azóta persze jelentős változásokon ment át a hazai modell. 1998-ban és 2002-ben is volt egy váltás, a 2008/2009-es világválság alatt pedig a devizahitelek teljesen felforgatták a magyar gazdaságot – a fejlődési modell megtört a törlesztések ellehetetlenülése miatt.
„Amíg van devizahitel a lakosságnál, addig nem lehet használni az árfolyam alakítását gazdaságpolitikai célokra vagy nem lehet azt gondolni, hogy ez egy monetáris politikai csatorna” – mondta a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy utána lehet.
A beszélgetésben szó volt még:
- a magyar gazdasági modell átalakulásáról,
- inflációs helyzetről,
- gazdaságpolitikai hibákról, lehetőségekről,
- a devizakölcsönökről,
- a kkv-szektor hiteléhségéről,
- a privatizáció visszaállításáról,
- arról, hogy Románia utolérte-e a magyar gazdaságot,
- a magyar oktatás és munkaerőpiac helyzetéről,
- gazdasági növekedési lehetőségekről,
- valamint az uniós pénzek hiányáról.