A Concorde elemzői szerint az elmúlt egy év pozitívuma, hogy az infláció globálisan lecsökkent, a jegybankok csatát nyertek, miközben nem lett USA-recesszió, noha sokan féltek tőle. Ugyanakkor a várthoz képest rossz hír, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetében 6 kamatvágást vártak és ezt be is árazták, de erről szó sincs, mivel az amerikai maginfláció még magas, így nyár elejinél előbbi kamatvágás szinte kizárt, és lehet, hogy még 3-szor sem lesz kamatvágás. A bérdinamikák magasak mind az USA, mind az eurózóna esetében, és ez visszatartja a jegybankokat az erős kamatvágástól.

Soft landing

Az USA esetében egy munkanélkülire két szabad álláshely jutott, most másfél, ami még mindig feszes munkaerőpiacot mutat. A soft landing megvalósult összességében, de kérdés, mi jön utána. Ha a jegybakok túl későn lazítanak, recesszió lehet, ha túl hamar, akkor visszajön az infláció: mindkettő kedvezőtlen a részvénypiacoknak. Jelenleg a részvénypiacok igen optimisták, rózsaszínben látják a helyzetet, tökéletesen kivitelezett monetáris politikát áraznak.

Geopolitika, elnökválasztás

A nemzetközi helyzet fokozódik, de tulajdonképpen úgy is tekinthetjük, hogy volt 30 boldog békeév a rendszerváltástól Putyin háborújáig, visszatért a korábban jellemző helyzet, amikor mindig voltak komolyabb nemzetközi konfliktusok. Problémás még a Vörös-tenger konfliktusa, ami nehezíti a szállítást, és a levegőben lóg még Tajvan, de utóbbival kapcsolatban az amerikai elnökválasztás előtt nem valószínű érdemi változás. 

A 2025-ös évet már jelentősen befolyásolja, ki lesz az elnök: ez meghatározhatja az amerikai-kínai viszont, az orosz-ukrán háborút, a Vörös tenger helyzetét. Amiben biztos nem lesz változás: magas marad az amerikai költségvetési hiány, megy tovább az eladósodás, így az amerikai állampapírhozamok vélhetően nem esnek mélyre.

Kína, Ázsia

Trump kiszámíthatatlan: a TikTok ügyben hirtelen fordított, hogy más legyen a véleménye, ilyen fordulatok nála bármikor lehetnek. Az valószínű, hogy Kínával nem fog enyhülni a viszony, bárki legyen az elnök. A kínai részvényekből tavaly óta zajlik a kiáramlás: a tőke kockázatosabbnak tartja Kínát, különösen, ha Tajvan körül konfliktus alakul ki: nem akarnak úgy járni, mint az orosz eszközökkel. Eközben India és Japán szárnyal: átvonulnak a befektetők Kínából. 

Részvénypiaci rali, mesterséges intelligencia

A vezető indexekben 15 éve tart a bikapiac, 2009 márciusa óta, akár az S&P 500 indexet vagy a fontosabb európai indexeket nézzük. Annyi változás van, hogy néhány óriás amerikai cég, most épp 6 darab, képes volt 1000 milliárd dollár fölötti értéket elérni, és most már lényegében ezek húzzák a piacot. Sőt, ezen belül is egy részvényes show lett, amit az Nvidia visz: csak idén majdnem duplájára emelkedett, mielőtt korrigált.

Mi jöhet mindebből? A piac kifulladási jeleket ad, ami hasonló 2021 végéhez, illetve az ezredfordulós, 2000 márciusi dotcom lufi esetében volt. Nagy a piaci optimizmus, a piaci szereplők alulbecsülik a kockázatokat. Az egészet ralit már a 2200 milliárd dolláros Nvidia húzza, mint 2000-ben a Cisco: ezt kell figyelni, hogyan viselkedik. Két lehetőség van: vagy kiszélesedik a rali, vagy egy komoly korrekció jön az S&P 500 és a Nasdaq 100 indexekben.

Vagyonkezelés

A Concorde nagy hangsúlyt helyez a vagyonkezelésre: a szolgáltatás lényege, hogy átveszik az ügyféltől a kockázatokat, izgalmakat, ahogy megjegyezték: ők nem alszanak az ügyfél helyett. Most a nagy dilemma, hogy kiterjed-e a rali más szektorokra, papírokra, és ezeken lehet hozamot elérni, vagy jön egy nagyobb esés. Régiónkat olcsónak tartják így erősen súlyozzák a portfólión belül. Azt szeretnék elérni, hogy a sok hazai folyószámlapénzből több kerüljön részvényekbe, kötvényekbe, alapokba, és ebben erősítenek: szeretnének ebből jelentős állományt bevonzani.

Hazai makrogazdasági helyzet

Itthon a 20 százalék fölötti infláció lerombolta a vásárlóerőt, ami igen lassan épül vissza, a kiskereskedelmi forgalom gyenge. Jóllehet az infláció már visszaesett, az áremelkedés összességében jóval nagyobb volt, mint bárhol Európában, ezért a vásárlóerő is nagyobbat esett, és ezt nehéz kiheverni. Egyes szektorokban van inflációkövető vagy azt meghaladó béremelés, máshol ettől erőteljesen elmarad, így összességében az elmúlt évek reálbércsökkenése lassan egyenlítődik ki, egy nagyon erősen megugrott árszintet kell utolérni, különösen az élelmiszereknél és alapvető háztartási cikkeknél.

Az energiaárak eközben nagyjából rendeződtek, ha nem is érték el teljesen a 2021 előtti szintet, problémásnak nem tekinthetők. Mindent összevetve az infláció nem fogja elérni még a jegybanki célt idén, sőt, lehet, hogy kissé a célsáv teteje, 4 százalék fölé kerül. Ugyanakkor meg fognak jelenni új exportkapacitások a jelenlegi beruházások által, ami kompenzálhatja az európai felvevőpiac szűkülését: adott esetben kisebb tortából nagyobb szeletet tudunk kihasítani.

Forint, kamatdöntés

A forint árfolyama kényes probléma: sok minden gyengítette az elmúlt időben, mint a költségvetési hiány növekedése, a jegybank körüli viták, az uniós pénzekkel kapcsolatos események. Ennek fényében jó esély van rá, hogy akár 50 bázispontos kamatcsökkentés jön az eddigi 75 illetve 100 helyett, és miután a célérték egyelőre 6-7 százalék, ehhez a jelenlegi 9 százalékról már lassítással is el lehet jutni. A vágás mértéke egy lényeges jelzés lesz erről, hogy a jegybank mit gondol az árfolyamról, mennyire szeretné stabilan tartani.

Miután a makrogazdasági helyzet sokkal stabilabb, mint a 2022-es gyengüléskor, most a monetáris politika elég ahhoz, hogy stabilizálja az árfolyamot. A költségvetési hiánycél megemelése ugyanakkor megállította, sőt visszafordította a hosszabb állampapír hozamok esését. Nem tudjuk, milyen finanszírozási igénye lesz a nagyobb hiánynak: ez nagyobb forintkötvény kibocsátást is jelenthet, ami nehezíti a hozamcsökkenést. 

Régiónk, hazai részvények

A legolcsóbb piac a feltörekvők közül a mi régiónk értékeltségi alapon, valamint a görög: jól is teljesített tavaly a lengyel és a görög tőzsde. Régiónk előnye a stabilitás: Nato-, és EU tagság. Ami a BÉT-et illeti: az elmúlt egy évben nagyot emelkedett az OTP és a Telekom, ennek ellenére még viszonylag olcsónak tartják a magyar piacot. Az OTP esetében részvényenként 750 forint visszajuttatás várható (osztalék és sajátrészvény vásárlás), a Concorde célára 18 ezer forint.

A Mol esetében a célár 3245 forint: az osztalékról még nehéz nyilatkozni, még nem alakult ki, mi várható. A Telekom esetében a javuló fundamentumok és növekvő részvényesi juttatások (most 70 forint lesz összese) sokat javítottak, ugyanakkor a csökkenő hozamkörnyezet is hajtotta az árat, a célár 950 forint. A Richter esetében  nagy kérdés, hogy a befektetésre váró tőkével, a jelentős készpénzállománnyal mit kezdenek: jelenleg ezt a papírt tartják a legvonzóbbnak, a célár 13 ezer forint.

A Concorde elemzői űgy gondolják, hogy ha kedvezően változnak a külső-belső feltételek, általában is jelentős emelkedési potenciál lehet a BÉT blue chip részvényeiben.