Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya új nagy autógyártó bevonását tervezi Olaszországba, miután a Fiatot is jegyző Stellantis jelezte, hogy a gyártás egy részét alacsonyabb költségű országokba helyezheti át. Róma ezért felvette a kapcsolatot a BYD-vel. 

Van néhány kapcsolatfelvételünk, hogy megbeszéljük ezt. A második európai gyár szükségessége az eladásainktól függ. Most nagyon jól haladunk.

– mondta Michael Shu, a BYD Europe ügyvezető igazgatója a Genfi Nemzetközi Autószalonon a Bloomberg érdeklődésére.

Kapcsolódó

A nemzetközi gazdasági portálnak az olasz ipari minisztérium kormányzati képviselője nem kívánt nyilatkozni a BYD-vel folytatott tárgyalásokról.

Adolfo Urso ipari miniszter ebben a hónapban azt mondta, hogy az ország „támogatja egy második gyártó érkezését”, és egy olyan projektnek nevezte,  „amelyen hónapok óta dolgozunk, külföldi partnerekkel folytatott érdemi tárgyalásokkal”.

Kidobják az Opeleket, a kínai BYD költözik a helyükre

Több mint három évtized után cserélik le az autókat az ismert budapesti, Váci úti Schiller Szalonban. Az Opelek mennek, a Magyarországon gyárral is terjeszkedő kínai autóóriás, a BYD autói pedig jönnek, és beköltöznek.

A BYD tavaly lett a világ legnagyobb EV-gyártója, miután letaszította a trónról a Teslát. A kínai autógyártó decemberben megerősítette terveit a magyarországi gyár építésére, hogy segítsen fellendíteni az eladásait a régióban.

Michael Shu szerint még túl korai lenne megmondani, hogy mikor és hogy születik-e döntés egy második gyárról. A BYD először szeretné kiépíteni helyi beszállítói hálózatát Magyarországon.

A lehető legmélyebbre akarunk hatolni a helyi ellátási láncban. Minden, amit teszünk, a lokalizáció érdekében történik

– mondta Michael Shu a Bloombergnek. A portál megjegyzi, hogy a BYD magyarországi befektetésével komoly vetélytárssal néznek szembe az európai autógyártók, különösen a Volkswagen, a Stellantis és a Renault, amelyek a versenyképes tömegpiaci szegmenst szolgálják ki.

Sosem hittük volna: megelőzték a Teslát, nem is akárki

Olyan gyorsan növeli termelését és eladásait a kínai BYD, hogy beérte a Teslát. Az elektromos autó egyszerű szerkezet, minden az akkumulátoron múlik, és mint kiderült, már 20 éve Nokia telefonjaink is részben a kínai gyártó akkumulátoraival működtek.

A BYD magyarországi befektetése néhány hónappal azután történt, hogy az Európai Unió bejelentette: vizsgálatot indít a kínai EV-gyártóknak nyújtott pekingi állami támogatásokkal kapcsolatban, és a szegedi termelés segíthet a vállalatnak elkerülni a további importvámokat.

A gyártó együttműködik a vizsgálatban

– közölte a Bloombergnek Genfben a BYD első embere, majd hozzáfűzte:

„Erős termékekkel és technológiával, valamint az ellátási lánc menedzsmentjének rugalmasságával rendelkezünk. A tények alapján nem hiszem, hogy a vállalat európai sikere a támogatásokból származik" – fűzte hozzá Michael Shu.

Az Európai Bizottság nyomozói Kínában ellenőrzik az elektromos járművek gyártását

A Reuters forrásai szerint a következő hetekben felkeresik a BYD-t, a Geely-t és a SAIC-ot is.

Róma közeledése a BYD felé érdekes fordulat azok után, hogy tavaly december 3-án Olaszország kilépett a Selyemútról, és a 2019-es megállapodás felmondásáról Róma értesítette Pekinget, hozzátéve, hogy fenn kívánja tartani a stratégiai együttműködést.

A Corriere Della Sera beszámolója szerint a megállapodás felbontását egyik kormány sem verte nagydobra. Róma vélhetően azért, mert szeretné fenntartani a jó kapcsolatokat Pekinggel; Peking pedig azért, mert Olaszország kilépése komoly csapás az amúgy is problémákkal küszködő globális programja számára.

Olaszország volt ugyanis az egyetlen fejlett gazdasággal rendelkező G7-es ország, amely csatlakozott Kína „Egy övezet, egy út” programjához.

Conte aláírása

A Selyemút Memorandumot Giuseppe Conte és Hszi Csin-ping írta alá 2019. március 23-án. Geopolitikai, gazdasági megállapodást kötöttek, amely akár 20 milliárd eurós közvetlen és kapcsolódó megállapodásokat is ígért. Az eddigi tapasztalatok értékelése szerint a Covid két évének, a washingtoni ellenállásnak és az olaszországi kormányváltásnak köszönhetően a pekingi nemzetközi projekten belüli négyéves olasz jelenlét nagyon keveset, szinte semmit nem hozott – idézte fel a Corriere Della Sera.