Antarktisznak vagy Déli-sarkvidéknek nevezik a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térséget, amely a Föld legszélsőségesebb területe. A régió nemcsak a klímaváltozás szempontjából bír kiemelt jelentőséggel, hanem az itt található erőforrásokért a geopolitikai küzdelmeknek is a középpontjába került.
Ezentúl a kontinensnek kiemelt szerepe van a globális kommunikációban: itt a legtisztább a világűr, így a déli-sarkköri állomások létfontosságúak a föld körüli műholdak működtetéséhez. Következésképp a bolygó információs rendszerének szempontjából kulcsfontossággal bír Antarktisz biztonsága.
Arktisz és Antarktisz
A megfigyelők gyakran párhuzamot vonnak az Antarktisz és a Kína, Oroszország és az Egyesült Államok rivalizálásnak a tárgyát képező Északi-sarkvidék között. Az ukrajnai inváziót követően itt is felszínre törtek a nagyhatalmi ellentétek: a területet irányító Északi-sarkvidéki Tanács tagjainak elhatárolódtak Moszkvától. 2023 óta Oroszország nem vesz részt a szervezet irányításában, azonban a globális felmelegedés elleni küzdelmet megnehezíti az orosz sarkvidéki éghajlati adatok hiánya.
Már csak néhány év és jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék
Egy új, igen megdöbbentő tanulmány szerint a 2020-2030-as években, a vártnál 10 évvel korábban válhat először jégmentessé az Északi-sarkvidék.Ha érdeklik a részletekAz Antarktisz-egyezmény Rendszerének köszönhetően a Déli-sarkvidék eddig intakt marad az ilyen feszültségektől.
A globális béke és tudomány rezervátuma
1959-ben Washingtonban tizenkét állam írta alá a két évvel később hatályba lépett Antarktiszi-egyezményt, a szerződés a kontinens katonai használatát megtiltva a tudományos kooperációt támogatja. Az összefoglalóan Antarktisz-egyezmény Rendszerének (ATS) nevezett további megállapodások pedig nemzetközileg semleges helyként jelölték meg a régiót, azonban egyre komolyabb kihívások érik az ATS-t.
A status quo felbomlása
Az Antarktisz 7,5 millió tonna jeget veszített negyed évszázad leforgása alatt
Az Antarktisz nyugati oldalán a meleg víz olvasztotta a jeget, míg keleten a jégtáblák vagy nem változtak, vagy nőttek, mivel ott hidegebb a víz.Ha kíváncsi a részletekreSzürke zónás konfliktusok
Az Antarktiszi-egyezmény a 60. szélességi foktól délre tiltja a katonai tevékenységet, azonban sokszor nem lehet világosan elkülöníteni a tudományos kutatásokat a hadászatitól. Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok katonai eszközöket és személyzetet vet be a kutatási expedíciókra.
Ugyanez igaz a NATO-ban fenyegetést látó Kínára és Oroszországra: Pekingben nemrég törvényt hoztak arról, hogy a polgári kutatási tevékenységnek katonai haszonnal is kell bírnia. Moszkva pedig hozzáférhetetlenné tette a kutatóállomások kifutópályáit és kikapcsolta a kutatóhelyek ellenőrzését lehetővé tévő rádióadókat.
Tesztelik a határokat
Az Antarktisz-egyezmény Rendszeréből hiányoznak a szankcionáló mechanizmusok, ezért Moszkva és Peking teszteli, hogy meddig mehetnek el az ATS-ben rögzített megállapodások áthágásában.
Kína a szerződésben vállalat környezetvédelmi kötelezettségeket figyelmen kívül hagyva épített új kutatóállomásokat, az orosz hadihajók pedig védett vizeken végeztek illegális halásztevékenységet. Shahram Irani, az iráni haditengerészet parancsnoka nemrégen arról nyilatkozott, hogy Teherán állandó bázis építését tervezi a kontinensen.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!