Norvégia lesz a világ első országa, amely ténylegesen kisöpri a benzines és dízelüzemű autókat az új autók piacáról - számolt be a CNBC.

Hatalmas olaj- és gáztartalékai ellenére az északi államot régóta a fenntartható közlekedés globális vezetőjének tekintik.

Az elektromos járművek (EV) eladásai a 2010-es kevesebb mint 1 százalékról tavaly a teljes autóértékesítés 88,9 százalékára nőttek, és ez a tendencia tartósnak tűnik.

Az ország nemzeti úthálózatáért felelős norvég közútkezelő által közzétett adatok szerint az idei év első heteiben az eladott új autók több mint 96 százalékát elektromos autók tették ki.

Ezzel Norvégia karnyújtásnyira került a teljesen elektromos meghajtásúvá válástól.

Christina Bu, az ország elektromosautó-tulajdonosait képviselő Norvég EV Szövetség (NEVA) főtitkára szerint Norvégia hamarosan el is éri ezt a törvényhozók által már 2017-ben megfogalmazott célt. Számításaik szerint idén valahol 95  és 100 százalék között fognak végezni az e-autók eladásában. Ebben olyannyira biztosak, hogy már szervezik is a partit február 13-ra a történelmi mérföldkőnek számító esemény megünneplésére.

„Ilyen időkben, amikor Donald Trump éppen kivonja az Egyesült Államokat a klímaegyezményből, azt hiszem, különösen meg kell ünnepelnünk azokat az eredményeket, amelyeket sikerült elérnünk” - tette hozzá.

Az amerikai elnök az Egyesült Államoknak a Párizsi Megállapodásból való kiléptetése mellett a múlt héten több alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiát is célba vett. A többi között visszavonta elődje,  Joe Biden rendeletét, amely 2030-ra az elektromos járművek 50 százalékos értékesítését tűzte célul. és megszüntette az e-járművekre vonatkozó támogatásokat.

Cecilie Knibe Kroglund, Norvégia közlekedési miniszterhelyettese szerint a belső égésű motorral hajtott járművek használatának betiltására irányuló intézkedések helyett a hosszú távú és következetes, az elektromos járművek elterjedését támogató politikák voltak kulcsfontosságúak az ország átállásában.

Norvégia EV-ösztönzői közé tartozik az áfa-mentesség, az út- és parkolási adókra vonatkozó kedvezmények és a buszsávokhoz való hozzáférés. A kormány emellett jelentős beruházásokat hajtott végre a nyilvános töltőinfrastruktúrában, és számos norvég háztartás otthon is töltheti autóját.

2025-re tervezik a teljes átállást az elektromos városi buszokra, míg a nehézgépjárműveket az évtized végére 75 százalékban megújulóvá kívánják tenni. 

Kroglund az 5,5 milliós ország életében a változásokat az „új normának” nevezte. 

Jóllehet Norvégiában az eladott új autóknak már közel 100 százaléka elektromos hajtású, azért még mindig rengeteg belső égésű motorral hajtott jármű közlekedik az utakon. Országos szinten az autók 28 százaléka teljesen elektromos, bár ez az arány a fővárosban, Oslóban 40 százalék fölé emelkedett.

Harald Nils Røstvik, a norvég Stavangeri Egyetem professzora elmondta, nem számít arra, hogy Norvégia visszalép az elektromos autókra való átállásban.

„Az elektromos autónak nagyon sok előnye van egy zajos dízelautóval szemben. Csendes, gazdaságosabb, jól néz ki, sokak számára egyfajta státuszszimbólum, tiszta, nem kell olajszűrőt cserélni, nem kell kinyitni a motorháztetőt” - sorolta a CNBC-nek.

„Nem fogunk visszatérni a zajos, piszkos dízelautókhoz. Mármint a többség nem. Ez egyszerűen nem logikus” - fogalmazott Røstvik.

Csak összehasonlításképpen: az EV-k 2024-ben az Egyesült Államokban a teljes értékesítés 8,1 százalékát tették ki. Az Egyesült Királyságban ez a szám közel 20 százalék volt.