A vártnál alacsonyabb inflációhoz a szolgáltatások árainak vártnál kissé mérsékeltebb áremelkedése is hozzájárult, amit az üzemanyagárak további drágulása ellensúlyozott. Szintén az enyhülő inflációs nyomásra utal, hogy a maginfláció 13,1 százalékra mérséklődött az előző havi 15,2 százalékról.
Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció további meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2020-21-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető – írja Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője.
Az infláció mérséklődése
Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árainak szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét, azonban novembertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6 százalék közelébe mérséklődhet.
Idén 17,8 százalékos átlagos inflációra számítunk, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékra mérséklődhet.
Az orosz-ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi év során felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a háború kitörése után a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak, amelyek a 2021-es szintekre estek vissza, lényegesen csökkentve a termelési költségeket.
Búza, kukorica, napraforgó
A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az idei év során pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtti, 2020-21-es szintekre.
A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai, azonban a búzaárak és energiaköltségek közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon, így a liszt átadásai árai is elkezdtek visszaesni.
Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése a tapasztalatok szerint nem befolyásolta számottevően az infláció alakulását.
A bevezetetett akciók, az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések részben kioltották ennek hatását, sőt egyes termékek árai csökkentek az árplafon kivezetését követően, azonban a cukor árának érdemi megugrását nem tudták teljesen ellensúlyozni.
Jótékony bázishatások, csökkenő infláció
A bázishatásoknak köszönhetően ősszel magasabb fokozatba kapcsolt az infláció csökkenése. Jövőre azonban nehezített pályán mozognak majd a monetáris politika döntéshozói és a kötvénypiaci befektetők. A 4,5 százalékos jövő év végi inflációs várakozásunk továbbra is a jegybanki cél feletti értéket mutat, ráadásul prognózisunkat a fiskális politika miatt felfelé mutató kockázatok övezik – jegyezte meg Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az ősz kezdetével az infláció csökkenése magasabb fokozatba kapcsolt, ennek lehettünk tanúi a szeptemberi inflációs adat megjelenésével. A tavalyi rezsiemelkedés hatásának kiesése és egyéb hatások miatt 4,1 százalékpontos csökkenését vártuk a fogyasztói árindexben szeptemberre. A mutató ennek lényegében megfelelően 4,2 százalékkal 12,2 százalékra esett. És ez még csak a kezdet, ugyanis az év hátralévő hónapjaiban az infláció szintje előrejelzéseink szerint majdnem a felére csökken, 7 százalék környékén zárva az évet.
A monetáris politikai döntéshozók ugyanakkor nem dőlhetnek hátra: az infláció ekkora mértékű csökkenését leginkább a bázishatások okozzák, ezek kifutása után jóval nehezebb lesz a további mérséklődés, mint azt a jövő év decemberi 4,5 százalékos várakozásunk is mutatja.
Ráadásul a fiskális politika a jelek szerint jövőre ismét a növekedésre kíván koncentrálni, ami ellenszelet jelenthet az infláció elleni harcban. A kötvénybefektetőknek tehát az idei évi hátszéllel jellemezhető környezet után várhatóan változó, sokszor ellentétes szélirányokkal kell majd számolniuk.