A rekordmagas magyar infláció a lengyel médiában is téma: emlékeztetnek rá, hogy a durva áremelkedéseket a választások idejére időzített szociális osztogatások előzték meg, majd árbefagyasztások súlyosbították. 

A TVN24 cikke egyfajta történeti visszatekintésként emlékezik meg róla, hogy 2022. április 3-án voltak az országgyűlési választások Magyarországon, amelyen Orbán Viktor pártja ismét diadalmaskodott.

Andrzej Sadecki, a lengyel Keletkutatási Központ munkatársa elemzésében rámutatott, hogy a választások eleve nehéz gazdasági körülmények között zajlottak. A problémákat elsősorban a COVID-19 világjárvány okozta, majd súlyosbították az ukrajnai orosz invázió hatásai.

A Fidesz válasza erre a helyzetre elsősorban az állami intervenció volt, vagyis az áremelkedést gátló, a szociális transzfereket a családokhoz és a legszegényebb társadalmi csoportokhoz irányító szabályozások, amelyek legalábbis a választásokig megvédték az állampolgárokat a gazdasági visszaesés fájdalmas hatásaitól – mutatott rá Andrzej Sadecki a még 2022 márciusában készült elemzésben.

Magasan a magyar infláció lesz a legnagyobb idén az EU-ban

Miközben a gazdasági növekedés az utolsók között van – derült ki az Európai Bizottság legfrissebb tavaszi gazdasági előrejelzéséből. 2023-ban a magyar GDP-növekedés lényegesen elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor az infláció mintegy tíz százalékkal meghaladja a 27-ek átlagos pénzromlásának mértékét.

2022. január 1-től 16,5 százalékkal emelték a minimálbér mértéket Magyarországon, emellett megszűnt a 25 év alattiak jövedelemadó-fizetési kötelezettsége. Néhány közszférabeli csoport, köztük az egészségügyi szakdolgozók, a kulturális szektor alkalmazottai és a katonák fizetését emelték. A kampány során döntöttek a kamatlábak befagyasztásáról is, aminek elsősorban a jelzáloghiteleseket voltak a haszonélvezői Ráadásul a Fidesz az idősek körében is erősen kereste a szavazatokat, ezért arányaiban legnagyobb béremelést a nyugdíjasok kapták – tette hozzá Andrzej Sadecki.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országgyűlési választásokat közvetlenül megelőző időszakban, 2020 májusában volt a legalacsonyabb az infláció, akkor 2,2 százalékot tett ki, de az elmúlt jó pár évben sem nem haladta meg a 6 százalékos határt. Ez egészen 2021 októberéig tartott, amikor az árak éves szinten 6,5 százalékkal emelkedtek. A parlamenti választások hónapjában az infláció már kétszámjegyű szinthez közelített – 9,5 százalékot tett ki.

A kormány válasza a magas inflációra az egyes alaptermékek (cukor, búzaliszt, napraforgóolaj, sertéscomb, csirkehús, tehéntej) árának adminisztratív befagyasztása volt a 2021. október 15-i árindex alapján. 

Emellett 2021. november közepén a magyar kormány 480 forintos literenkénti felső határt vezetett be a benzin és a gázolaj árára. Olcsóbb üzemanyagot kaphattak a magán-, mezőgazdasági járművek, magyar rendszámú taxik vezetői is.

Más kérdés, utóbbi megoldást tavaly december elején sietve elengedte kormány. Ez a MOL kérésére történt, miután a megelőző napokban a pánikszerű vásárlások és az importproblémák országszerte üzemanyaghiányhoz vezettek. A benzinkutak körüli zűrzavar idején már 25,7 százalékra gyorsult az átlagos magyar áremelkedés.

Magyarország a példája annak, hogy rosszul végződhet a háztartások széles rétegeinek pénzhez juttatása

– mutatott rá Mateusz Urban, az Oxford Economics közgazdásza.

Épp egy kritikus pillanatban, amikor 2021 végén, a választások előestéjén emelkedni kezdett az infláció, a kormány igen széles pénzáramot irányított a háztartásokhoz – emlékeztetett Mateusz Urban a TVN24 BiS-en.

Emellett – tette hozzá – 2021 végétől a hiteltörlesztőrészleteket is befagyasztották. Ez pedig nem tette lehetővé, hogy a monetáris politika kordában tartsa az inflációt. Így jutottunk el oda, hogy Magyarország az Európai Unió legmagasabb szintű inflációja előtt áll – jelentette ki a szakértő.

Urbán arra a kérdésre is válaszolt, hogyan lehet elkerülni a magyarok által elkövetett hibákat.

Nem szabad feleslegesen serkenteni a költekezést, főleg cél nélkül, a valóban rászorulók kiválasztása nélkül.

Pusztán politikai okokból ezt nem szabad meglépni

– foglalta össze az Oxford Economics közgazdásza a TVN24 BiS műsorában.

A cikk emlékeztet a IMF 2023. február végi jelentésére is, amely szerint a forint egyre alacsonyabb árfolyama is bőven hozzájárult az infláció növekedéséhez. „2022-ben a forint jobban leértékelődött az amerikai dollárral szemben, mint a világ legtöbb feltörekvő piacának devizája” – áll a februári jelentésben.

Idézik az ING Magyarország vezető közgazdászát, Virovácz Pétert is, aki az AP hírügynökségnek április második felében arról beszélt, hogy az európai gazdaságok többsége hasonló nehézségekkel küszködött az orosz ukrajnai invázió kapcsán, mint Magyarország, ám a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságának hiánya, valamint a forint történelmi leértékelődése oda vezetett, hogy Magyarországon magasabb az infláció, mint bárhol máshol az EU-ban.

A magyar kormány intézkedései pedig nem hozták meg a várt hatást – összegez a portál. Nem segítettek a jegybank által meghozott gyors kamatemelések sem: az infláció nem csökkent, helyette hónapról hónapra nőtt.

Magyarország 2022 novembere óta az EU hírhedt vezetője,

legalábbis inflációban. Az Eurostat adatai szerint az egész közösségen belül Magyarországon nőnek a leggyorsabban az árak – írja a portál. 

Beütött az inflációs ménkű: elképesztő, hogy miken spórolnak már a magyarok

A felnőttkorú lakosság 76 százalékának jelentőse nőttek a költései - derült ki az OTP Bank reprezentatív Öngondoskodási index felméréséből. A többség szerint egyáltalán nincs még vége az áremelkedéseknek. Bővebben>>>