Elértük a fogyasztói árak emelkedésének a csúcsát, az infláció a következő hónapokban már lassul, 2024-re pedig várhatóan ismét 5 százalék alá csökken. Nemcsak a drágulás állhat meg, de sok termék ára csökkenhet is a következő időszakban, elsősorban az élelmiszerek közül.

Magyarországon európai csúcsot döntött az infláció: januárban az árak 25,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022 első hónapjában. Az élelmiszerek áremelkedésében is Európa csúcstartói vagyunk: 44 százalékkal drágultak a termékek:

  • a kenyér 80,6 százalékkal,
  • a tojás 79,4 százalékkal,
  • a vaj és a vajkrém 76,6 százalékkal,
  • a sajt 76,1 százalékkal,
  • a tejtermékek 75,8 százalékkal drágultak egy év alatt.

A kereskedők régóta azt hangsúlyozzák, hogy a hatósági árak bevezetése miatt volt szükség ekkora áremelésekre, de az euró-forint árfolyamváltozása is hozzájárult az inflációs rekordhoz.

Hullámvasútra tették a vaj árát a kereskedők

A napokban elsőként az Aldi, majd két nappal később a Lidl is bejelentette, hogy átlagosan 25 százalékkal csökkentik a vaj árát. Az ármérséklés ráadásul nem akció keretében valósul meg, hanem tartós marad.

A vaj ára mind a hazai, mind az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 79,4 százalékkal haladta meg 2022. decemberében az egy évvel korábbi fogyasztói árat Magyarországon.

Ez az adat kiugró az Európai Unió többi országához képest. A vajnál a második legnagyobb áremelést Romániában mérte az Eurostat, 45 százalékot. A tagállamok háromnegyedében ugyanakkor a vaj éves áremelkedése nem érte el a 40 százalékot sem.

A diszkontok meglepő bejelentése mögött többféle ok húzódhat:

  • a vaj hazai fogyasztása nem számottevő, harmada az európai átlagnak. Közben a jóval keresettebb tejtermékek kétszer annyiba kerülnek, mint egy éve.
  • A tej világpiaci árának csökkenése már tavaly október-november óta tart, amit a többi uniós ország fogyasztói árváltozásai le is követtek.
  • A bejelentés egybeesik a Gazdasági Versenyhivatal éppen most zajló átfogó vizsgálatával. Az GVH azt vizsgálja az üzletláncoknál, hogy a versenypiaci szereplők egymással egyeztetve hajtották-e fel az árakat az európai csúcsig.
  • Érzékelhetően csökkent januárban a kiskereskedelmi forgalom, noha a boltok bevétele az áremelések miatt így is nőtt.
  • Egyre több adat igazolja, hogy az energiaválság ellenére megdöbbentő profitnövekedést értek el a hazai vállalkozások az 2022-ben, így hozzájárulhattak az inflációhoz. Ez igaz lehet a kereskedelemre is.

Az Aldi közleményében jelezte: Az utóbbi napokban jelentős változás ment végbe a nemzetközi tejpiacon. A nagyobb mennyiségben előállított nyerstej miatt egyrészt megnőtt a kínálat, ami a nyerstej árának csökkenéséhez vezetett, másrészt januárban számos beszállítói szerződés lejárt.

A Lidl 21-25 százalékkal csökkenti a vajak árát. A diszkontlánc 2023 január elsejétől folyamatos és tartós árcsökkentésbe kezdett, eddig mintegy 200 termék árát vitte lentebb. Olcsóbbá váltak többek között az élelmiszerinfláció által leginkább sújtott tejtermékek, és a sajtok. Ezeken túl enyhítették a gyümölcslevek, felvágottak, a mustár és a bacon árán is.

Piaci folyamat, vagy a multik bosszúja?

A kereskedelmi láncok korábban többször is kérték a kormánytól a hatósági árak megszüntetését, sőt erőteljesebb nyomásgyakorlásra is láthattunk példákat az elmúlt hónapokban.

Hosszú hetekig alig lehetett az üzletekben árstopos termékeket kapni, elsősorban a 2,8 százalékos UHT tejre és a kristálycukorra volt jellemző az áruhiány. A láncok akkor azt állították, hogy jelentősen nőtt a központilag alacsony áron tartott termékek iránti kereslet, ezért a készlet már a reggeli órákban elfogy. Mára kiderült, ez nem volt igaz.

Az ágazati szereplők ugyanakkor visszautasították ezt az állítást. A Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet korábban megerősítette, hogy rendelkezésre áll a piacon az a mennyiségű kristálycukor, amely kielégíti mind a lakosság, mind az ipar igényeit. A kristálycukor készlethiány miatt az ágazati szereplők egyértelműen a kereskedőkre mutogattak.

Nem nőtt, sőt csökkent a tejfelvásárlás tavaly a termelői adatok szerint. Ez tehát alátámasztja, hogy a tej iránti kereslet sem nőtt meg.

Az ársapkák átrendezték a piacot: az 1,5 százalékos tejet fogyasztók jelentős része inkább a magasabb zsírtartalmú, olcsóbb tejet kereste.

Mesterséges áruhiány és árnyomás

A hatósági árak bevezetésekor a szakértők arra számítottak, hogy

az árrögzítés miatt az érintett termékek a helyettesítő termékeknek az áremelkedését is fékezik. Így tehát az 1,5 százalékos tejek ára sem emelkedett volna, ha a láncok nem teszik a vevők számára elérhetetlenné a készleteket.

A vásárlók tapasztalatai szerint heteken keresztül nem lehetett kapni az árrögzített tejeket, a helyettesítő termék, vagyis az 1,5 százalékos tejek ára pedig 80 százalékkal emelkedett. Ez a szakmai képviseletek szerint egyértelmű nyomásgyakorlás volt a láncok részéről.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács arra hívta fel a figyelmet, hogy az import tej aránya ismét nagyobb, 13 százalékkal nőtt.

Korábban egyes üzletek ki is jelentették: ha marad az árrögzítés, akkor a láncok tovább növelik az import tejtermékek arányát, ami rendkívül káros a magyar piaci szereplőkre nézve. Ez Nagy István agrárminiszter szerint zsarolás.

Nagy István: Az importtal zsarolnak az áruházláncok

Nagy István agrárminiszter a Napi.hu-nak adott interjúban kiemelte, hogy a fogyasztói árak a vásárlók szerint is eltúlzott emelését sok esetben valóban nem támasztják alá a piaci folyamatok, és az árstopok sem indokolják. Ezért is indított átfogó ellenőrzést a GVH.

A tárcavezető arra emlékeztetett, a kormánynak többször be kellett avatkoznia a boltok ársapkákkal kapcsolatos visszaélései miatt. Ezek közül kiemelte a mindenki számára ismert áruhiányt, ami a kereskedők által gerjesztett mesterséges termékhiány volt, mivel a hatósági áras termékeket nem rakták ki a polcokra. Egy januári rendelettel ezért a kormány előírta azt is, mekkora árumennyiséget kell kihelyezniük a kereskedőknek a polcokra.

Nagy István szerint is zsarolásnak tekinthető, hogy az árstopra hivatkozva egyes hazai üzletláncok ismét az import tej arányát növelik a kínbálatban, ami újra hátrányos helyzetbe hozná a magyar tejágazatot. A miniszter utalt arra is, hogy a következő időszakban lassul az áremelkedés üteme, és ez sok esetben árcsökkenéssel is járhat. Éppen ezért április 30. után biztosan nem marad az árstop, viszont a kivezetése akkor már nem okoz megterhelő áremelkedést.

Az árstop miatt drágult meg ennyire a vaj?

A kereskedelmi szereplők az elmúlt hónapokban többször is kérték a kormánytól a hatósági árak kivezetését. A kormány ennek nem tett eleget, így az üzletek a 2,8 százalékos tejnél a fogyasztói árat régóta meghaladó beszerzési ár okozta veszteségre hivatkozva példátlan áremelésbe kezdtek. Ez okozta a helyettesítő termékek drágulását, de gyakorlatilag minden termékre igaz, hogy jobban drágult, mint más országokban.

A tejtermékek, így a vaj nemzetközi piaci ára már tavaly október-november óta jelentősen csökken
A tejtermékek, így a vaj nemzetközi piaci ára már tavaly október-november óta meredeken csökken

A vaj jelentős áremelkedése mögött sem láthatók piaci okok. Az Agrárközgazdasági Intézet tejpiaci jelentése szerint 2022. decemberére – egy év alatt – 50 százalékkal nőtt a vaj feldolgozói értékesítési ára, míg a boltokban fizetendő ár jóval nagyobb mértékben, 79,4 százalékkal.

Az áremelés nem meglepő, de a mértéke már durva

A decemberi adatok szerint egy év alatt csaknem 74 százalékkal nőtt a tej felvásárlási ára Magyarországon. Ez részben a forint-euró árfolyam változásának is betudható, a kilogrammonkénti átvételi ár tartósan 200 forint fölé emelkedett. A hazai felvásárlási árak és az EU átlagárai közötti különbség így csökkent, de még mindig 9 százalékkal elmaradnak a hazai árak az uniótól – derül ki a tej terméktanács piaci elemzéséből.

A felvásárlási árak emelkedése egyébként nem volt rendkívüli. Az AKI európai országokat összehasonlító adataiból kiderül, hogy nem volt kiugró nálunk sem a beszerzési ár szempontjából meghatározó termelői ár emelkedése, a fogyasztói ár emelkedése ennek ellenére lett kiugró.

Az Eurostat adatai arra is rámutatnak, hogy a vaj árának emelkedése itthon a nyári hónapokban lépte át éves összevetésben a 30 százalékot. Már ez az emelés is meghaladta az uniós átlagot, ám nem volt kiugró.

Júliusig nagyjából a többi tagországgal együtt havi 5 százalékkal drágult a vaj. Augusztustól ugyanakkor a magyar árak meglódultak, és mindössze 5 hónap leforgása alatt gyorsult kétszeresére a vaj árának emelkedése.

A piaci folyamatokkal ellentétesek a magyar vásárlók tapasztalatai

A vaj – és a többi tejtermék – árának emelkedése az EU-ban tavaly októberre lefékeződött. Emögött a nemzetközi piaci folyamatok állnak. Októberben már a németországi vajnál érezhető volt az árcsökkenés, novemberben pedig már valamennyi vizsgált tejzsír alapú termék ára jelentős mértékben elkezdett visszaesni. Ez a folyamat decemberben és januárban is folytatódott. A hazai árakra is kiható európai piacokon tehát már tavaly év végén tartós és jelentősebb árcsökkenés kezdődött.

Az olasz piacon két hónap alatt

  • a tejszín ára 27 százalékkal,
  • a vaj ára 22 százalékkal mérséklődött.

A német piacon két hónap alatt

  • a sajt ára 18 százalékkal,
  • a vaj ára 19 százalékkal csökkent.

Idén januárban a valós piaci folyamatoknak köszönhetően a vaj ára az olasz piacon 15, a német piacon 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly januárban. A tejszín 11 százalékkal lett olcsóbb. A sajt ára ugyanakkor magasabb, ám a hazai 90 százalék feletti drágulással szemben mindössze 5 százalékkal haladja meg a 2022 januári árat. A vaj éves átlagára 2022-ben a német és olasz piacokon összességében 56 százalékkal volt drágább, mint 2021-ben.

Magyarországon ezzel szemben nem kezdődött el a tejárak novemberre és decemberre tehető jelentős korrekciója. A vaj fogyasztói árának emelkedése már tavaly ősszel meghaladta a 70 százalékot, és azalatt nőttek az árak tovább jelentősen, mialatt a többi uniós országban stagnáltak, sőt, több tagállamban árcsökkenés kezdődött.

A diszkontláncok árcsökkentő intézkedéseit tehát valóban a piaci folyamatok tették lehetővé, ugyanakkor az elmúlt hónapokban ezen piaci folyamatok mellett emelték tovább az árakat a hazai üzletek.

A versenyhivatalnak is szemet szúrt a kiugró drágulás

A Gazdasági Versenyhivatal két fontos vizsgálatot is indított januárban. Az egyik a kiskereskedelmi láncok árpolitikájára és az árstoppal összefüggésbe hozható lehetséges visszaélésekre irányul, illetve arra, hogy a láncok egymással egyeztetve hajtották-e végre a piaci árak változásához igazodónál jóval nagyobb áremeléseket.

A másik vizsgálat a tejágazatban előforduló esetleges visszaéléseket hivatott feltárni, amelyek korlátozhatják a tiszta piaci versenyt.

A csúcsra járatott árakkal azonos mértékben nőtt a profit

Noha a hazai áruházláncok a kezdetektől tiltakoztak az árstopok ellen és a veszteségeikre hivatkozva emelték az egekbe az árakat, a profitarány nem csökkent. Sőt, a visszaeső kiskereskedelmi forgalom ellenére nőtt a láncok bevétele, pont az áremelések hatására.

A szakértők mellett már a Magyar Nemzeti Bank és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is többször felhívta a figyelmet arra, hogy

a Magyarországon működő vállalkozások minden korábbinál nagyobb, 30-50 százalékos profitnövekedést értek el tavaly. Ez az túlárazásoknak köszönhetően realizált extraprofit ráadásul tovább gyorsította az inflációt.

Az árcsökkentés inkább egy jó reklám

A következő hetekben a szakértők szerint nemcsak az infláció lassulását tapasztalhatjuk, hanem sok üzletben az Aldi és a Lidl lépéséhez hasonló árcsökkentés is előfordulhat a következő hónapokban.

Ez az árcsökkentés ugyanakkor jóval kevesebb pénzt hagy az emberek zsebében, mint amennyit az áremelésekkel kihúztak a sokszor piaci erőfölényben lévő nemzetközi nagyvállalkozások.

A GVH vizsgálata és a fogyasztóvédelmi ellenőrzések várhatóan fényt derítenek a visszaélésekre és a nem etikus piaci magatartásra is.