Magyarország és a hovatovább önálló iparággá váló akkumulátorgyártók viszonyának egyengetésére tavaly szövetség is alakult. A szervezet vezetője pedig az a Karderják Péter, aki az ezredfordulón az energiahivatal, azt követően másfél évtizeden át a Corvinus egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője volt, majd az utóbbi éveket államtitkárként, illetve miniszteri tanácsadóként a magyar energia-, és klímastratégia megalkotásával töltötte.
Egy éve is elmúlt már, hogy távozott az államtitkári pozícióból, de most már az fontosabb, hogy mit érdemes tudni a Zéró Karbon Intézetről? - vezettem fel a z első kérdést Kaderják Péternek, nem is titkoltan azért, mert a BME-n létrehozott szervezetet érdemes "képbe helyezni" úgy a magyar energetikai kutatások és tudomány, mint a világhírűvé tett REKK-hez képest elképzelt helyét illetően is.
A szakember azt is részlestesen elmondta, hogy Magyarország hogyan juthat el az európai uniós kívánalmaknak – például a Fit for 55-nak – megfelelően, a fosszilis energiahordozók korlátozásától azok kivezetéséig, és a napelemes rendszereken át az energiatárolás fontosságának felismeréséig.
Kaderják Péter a BME intézetén túl a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke is, de a két pozíció szorosan összefügg, egy munka két részlete. Magának a szövetségnek a létjogosultságát ráadásul az is igazolja, hogy Magyarország akkunagyhatalomnak számít. a beruházási terveket és termelőpotenciákat tekintve pedig az európai rangsorban az 5. helyre kerültünk. Biztosan nem a helyezés az elsődleges cél, de adódik a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy így ráfeküdtünk az akkumulátorgyártásra.
Ha el is fogadjuk, hogy jelenleg a motorziáció, az autógyártásban zajló forradalmi átalakulás húzza a mind nagyobb kapacitások megépíthetősége felé az akkumulátorpiacot, az már most látható, hogy hamarosan, akár csak néhány év múlva is már a háztartások energetikai fejlődési kényszeréből születő háztartási energiatárolási megoldások jelentik majd a következő lépést. Kadeják Péter szerint fontos területté válik a hálózati szintű energiatárolás, de a lakossági az "egy igazán nehéz terep".
Azért, mert a háztáji napelemes rendszerek tulajdonosai jelenleg a szaldó elszámolásnak köszönhetően egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy az energiatároló rendszerekbe fektessenek. A szakember szerint azonban ez a helyzet akár hamar meg is változhat (például azok, akik most építenek napelemes rendszereket a házuk tetejére, már el kell, hogy fogadják, hogy 2024-től a bruttó elszámolási rendszerben fognak tudni termelni-fogyasztani).
A podcastban szóba került, hogy mi a magyar megközelítés az akkumulátorok gyártásának környezeti, környezetvédelmi szabályozásával kapcsolatoasan, és hogy mennyire messze vagyunk ezek újrahasznosíthathatóságától. Mindez a fenti videóra kattintva részletesen megtudható, megtekintető.
Tájékoztatás