Többek között szakszervezeti kezdeményezésre, a hazánkban is jelen lévő kereskedelmi láncok közül elsőként a Lidl jelentette be, hogy ők bizony zárva tartanak szenteste napján, december 24-én. Pár nap múlva a Rossmann drogérialánc is arról számolt be, hogy az utóbbi évek gyakorlatával szakítva, ezen a napon munka helyett az ő dolgozóik is pihennek, családi körben ünnepelnek. A mai nap folyamán a Penny Market is december 24-i zárva tartásról számolt be.

Szintén friss hír, hogy a kisebbik kormánypárt kezdeményezi: módosuljon a gyermekes munkavállalók szabadsága, szintén hasonló indíttatásból, mint a karácsonyi boltzár bevezetése. A karrier és a család közti balansz javítása a cél azzal, hogy a javaslat alapján a pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkaadó a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, ám az erre vonatkozó igényt a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság előtt be kell jelentenie.

Kapcsolódó

Ha az említett példákhoz hozzávesszük, hogy Európa-szerte egyre több államban, köztük itthon is, cégek és kormányok kísérleteznek egyre nagyobb arányban a négy napos munkahéttel, kijelenthetjük: mintha mind nagyobb igény mutatkozna arra, hogy ténylegesen megvalósuljon a munka és a magánélet egyensúlya. Ennek apropóján készítettünk európai és magyar pillanatképet arról, hogy jelenleg mennyi időt töltünk munkával hetente, ami valóban lehetne kevesebb, csak akarat és szervezés kérdése?

Átlagosan 36,4 óra hetente

Azt üzembiztosan megállapíthatjuk az uniós statisztikák alapján, hogy az öreg kontinensen igencsak eltérő a heti átlagos ledolgozott munkaórák száma. A koronavírus egyik máig bennünket kísérő hatása, hogy összeurópai átlagban közel fél órával rövidült a heti munkaidő. A 2019-hez képest mára elért 24 perc mínusz a heti munkaidőből minden bizonnyal a pandémia óta teret nyerő, és jelenleg is élő távmunkának, illetve az egyéb rugalmas munkavégzési lehetőségeknek köszönhető.

Az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának legutóbbi összesítése szerint az EU-ban a 20 és 64 év közti foglalkoztatottak 2022-ben jellemzően 36,4 órát dolgoztak hetente. Ez az, ami már 24 perccel kevesebb a világjárvány kitörése előtt rögzített adatoknál. A munkával töltött órák tekintetében a két szélső értéket az unión belül Hollandia és Görögországgal karöltve Románia képviseli. Míg a főállással rendelkező hollandok heti 32,4 órát dolgoznak, addig görög és román kollégáik 39,7-et.

Kép: economx

Ehhez képest a balkáni országokban még a negyven órát is meghaladja a munkahét. A horizontot kitágítva, egyértelműen a törökök az igazi munka hősei, akik egy héten majdnem 43 órát töltenek munkával (42,9 munkaóra). A montenegróiak (42,8 munkaóra/hét) és szerbek (42,3 munkaóra/hét) szinte alig maradnak el tőlük. 

A legtöbb szabadidőt biztosító európai államok:

  1.  Hollandia: 32,4 heti munkaóra;
  2. Ausztria: 33,7 heti munkaóra;
  3. Norvégia: 34,1 heti munkaóra;
  4. Dánia: 34,6 heti munkaóra;
  5. Németország: 34,6 munkaóra.

Ahol a leghosszabb a tagállamok körében a munkahét:

  1. Görögország: 39,7;
  2. Románia: 39,7;
  3. Lengyelország: 39,5;
  4. Bulgária: 32,2;
  5. Lettország: 38,6

Magyarország a legtöbbet munkával töltő uniós polgárok táborát gazdagítja: a szlovénokkal holtversenyben a hatodik helyen állunk, miután nálunk 38 és fél óra az átlagos munkahét hossza.

A négy legnépesebb uniós államot vizsgálva kiderül, hogy Németországhoz hasonlóan Franciaország a maga 36,2 órás munkahetével szintén az uniós átlag alatt marad, akárcsak Olaszország ugyanezzel az értékkel, míg a spanyol munkahét már fölötte van a náluk jellemző 36,5 heti munkaórával.

Kép: economx

Ami szintén kiemelendő összefüggés az adatsorokban, hogy a tágan értelmezett skandináv országok (Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország, Izland) mindegyike az uniós átlag alatt marad, amennyiben a ledolgozott heti munkaórákról van szó.

Az Eurostat felméréséből az is világosan kirajzolódik, hogy egy országban minél magasabb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, annál rövidebb a munkahét. Éppen ezért kerülhetett az EU élére Hollandia a legkurtább, 32,4 órás munkahéttel: 2022-ben a tagállamok közül náluk dolgoztak a legtöbben részmunkaidőben.

Sajátos megvilágításban a nemek közti egyenlőség

Az uniós statisztikai hivatal nemekre lebontva is megvizsgálta, hogy az egyes tagállamokban a munkavállalók mennyi időt töltenek kenyérkeresettel. Itt az derült ki, hogy az aktív korú, vagyis a 20 és 64 év közti korosztályban a férfi munkavállalók átlagos munkahete minden országban hosszabb, mint a nőké. Ezúttal is Hollandia ugrik ki a mutatókban, ahol a legjelentősebb különbség mutatkozott a nemek között: a holland férfiak jellemzően 8 és fél órával többet dolgoznak a nőknél.

Az átlagos nemek közti különbséget az unióban 5,1 órára mérte az Eurostat.

Ez tehát a hétköznapok szintjére lefordítva azt jelenti, hogy Hollandiában a nők hetente átlagosan egy munkanappal kevesebbet dolgoznak, mint a férfiak. Vagy még annál is kevesebbet. Ugyan nem az uniós 27-ek tagja, Svájcot ezen a ponton mindenképpen érdemes megemlíteni, ahol még ennél is kiugróbb az eltérés a nemek között, szinte másfél nap. Egy férfi Svájcban 9,7 órával többet dolgozik. A legkisebb különbség Bulgáriában alakul: mindössze heti fél óra plusz a férfiak javára.

  • Egy magyar férfi hetente 39,1 órát dolgozik;
  • míg egy átlagos magyar nő 37,8 órát.

Az eltérés tehát a magyar munkavállalóknál a nemek között mindössze 1,3 óra, amivel ebben a listában ötödikek vagyunk a sereghajtó Bulgáriát, majd Romániát, Lettországot és Litvániát követve.

Hódít a 4 órás munkahét az EU-ban: kérdés, van-e jövője?

A négy napos munkahét koncepciójának szintén igencsak nagy lendületet adott a karantén időszak, mikor a munkavállalók és a munkáltatók egyaránt gondolták újra a foglalkoztatás, a munkavégzés eddigi kereteit. A felállás ismert és nem túl bonyolult: ugyanannyit dolgozunk változatlan bérért, csak épp a heti feladatokat öt helyett négy napba sűrítve. Mindezt úgy, hogy közben bevezetünk néhány hatékonyságot növelő intézkedést, például teljesen kiiktatjuk vagy lerövidítjük az értekezleteket.

Kép: Getty Images / Emanuele Cremaschi

A négy napos munkahét hívei szerint ez a típusú munkavégzés épp ellenkezőleg, nem visszaveti, hanem fokozza a termelékenységet azáltal, hogy a plusz szabadnap hatására javul a munkavállalók egészségi és mentális állapota, valamint munka-magánélet egyensúlya. Arról nem is beszélve, hogy a kipihent, elégedett és hatékony dolgozói gárda kevésbé hajlamos a fluktuációra, ami máris megspórolja az újabb, vagy az állandó toborzás és betanítás jellemzően borsos HR költségeit.

Ezek után nem véletlen, hogy a szakszervezetek Európa-szerte sorra szólítják fel a kormányokat, hogy vezessék be a négy napos munkahetet. Nézzünk is néhány példát a közelmúltból, hogy eddig mekkora sikerrel történt a négy napos munkahét helyi munkakultúrába való beépítése. Belgium igazi úttörőként, első európai országként iktatta törvénybe a négy napos munkahetet. 2022 vége óta a belga munkavállalók eldönthetik: ugyanazért a bérért heti négy vagy öt napot dolgoznak-e.

A legutóbb pedig Portugália vágott bele a kísérletezésbe. Ők idén június elején jelentették be a kormány finanszírozta projektet, amelynek keretében 39 piaci cég jelentkezett, hogy kipróbálja a négy napos munkahetet a 4 Day Week Global nonprofit szervezet segítségével. A résztvevők az úgynevezett 100:80:100 modellt követik, azaz 100 százalékos teljesítményt kell nyújtaniuk az eddigi munkaidő 80 százalékában, cserébe ugyanúgy megkapják a fizetésük 100 százalékát.

Rendkívüli siker a négy napos munkahét a briteknél

Azok után, hogy a maga 2015-től 2019-ig tartó grandiózus kísérletével Izland egyértelműen globálisan a négy napos munkahét úttörője, az Egyesült Királyságban a négy napos munkahét hat hónapos kísérleti fázisát hat hónapos tesztelés után házon belül máris rendkívüli sikernek könyvelték el. A britek 2022 júniusában indították a programot, hogy megvizsgálják: vajon a négy naposra rövidített munkahét milyen hatással lesz a vállalkozások termelékenységére és a munkavállalói jólétre. A nagyszabású tesztre jelentkező, közel 3300 munkavállalót foglalkoztató 61 brit vállalat 92 százaléka a hat hónapos kísérleti időszak után is úgy döntött, hogy nem tér vissza, és megmarad a négy napos munkahétnél.

A britek után hamarosan maga a skóciai államigazgatás kezdi el kipróbálni magán, hogyan is hat a négy napos munkahét. Sőt, Humza Yousaf skót miniszterelnök egyik fő kampányígérete volt, hogy megválasztás esetén, teszt jelleggel érkezik az ország közszférájába a négy napos munkahét. A helyi közvélemény-kutatások szerint az érintettek 80 százaléka egyértelműen pozitívan áll a kezdeményezéshez, amelyhez azóta több skóciai cég is csatlakozott a munkahét rövidítésével.

Spanyolország tavaly decemberben, szintén kormányzati jóváhagyással bólintott rá, hogy tegyenek egy próbát a négy napos munkahéttel. A mediterrán országban első körben a helyi kkv-kat vonták be, akik vállalták, hogy legalább fél nappal lerövidítik a heti munkaidőt, cserébe nem nyúlnak a fizetésekhez. A csatlakozó cégek egy 10 millió eurós kormányzati alapból kaphatnak támogatást a bérek pótlására, amennyiben vállalják, hogy termelékenység-növeli intézkedéseket vezetnek be.

A skandináv államoknak nem jött be a négy napos munkahét

A skandináv államok háza táján szétnézve, Svédország 2015-ben már végzett egy óvatos kísérletet, mi történik, ha lerövidítik a munkahetet a fizetések megtartása mellett. Náluk egyelőre vegyes reakciók születtek, és mivel a kísérletet számos kritika érte, nem bizonyult tartós koncepciónak a négy napos svéd munkahét. Finnországban az év elején került a címlapokra, hogy újabban hatórás lesz a munkanap, illetve négy napos a munkahét, azonban kiderült, mindez csupán hírlapi kacsa.

Olaf Scholz német kancellár és az IG Metall elnöke, Christiane Benner
Olaf Scholz német kancellár és az IG Metall elnöke, Christiane Benner
Kép: AFP / Kirill KUDRYAVTSEV

Európai összehasonlításban Németországban már így is eleve viszonylag rövid a munkahét, a nyugat-európai ország szakszervezetei ennek ellenére is további munkaidő-csökkentést követelnek. Áprilisban az IG Metall, a németek legnagyobb munkavállalói érdekképviselete azzal érvelt a rövidebb munkaidő mellett, hogy annak bevezetése sokat segítene a munkahelyek megtartásában. A helyi közvélemény-kutatások szerint a németek 71 százaléka szeretne négy napos munkahetet.

Magyar kísérlet négy napos munkahétre: nincs egyetlen üdvözítő módszer

2022 júniusának elején derült ki, hogy formabontó „emberkísérlet” indul a Magyar Telekomnál, és pilotprojekt-, azaz tesztjelleggel időlegesen bevezetik a négy napos munkahetet. A hazai nagyvállalati szektorban elsőként a Telekom vágott bele a kísérletbe a nemzetközi próbák sikerein felbuzdulva. Első körben tavaly július és október között négy csapat, köztük a támogató és az ügyfélkapcsolatban dolgozó területek álltak át a klasszikus ötnaposról a négy napos munkarendre, ugyanakkora fizetés mellett 150 kollégájuk bevonásával.

A Telekom négy naposmunkahét projektjének öt fő tanulsága a következő volt az első kísérleti szakasz után:

1. Nincs egyetlen üdvözítő, minden csapatra, minden munkatársa és munkakörre egyaránt érvényes modell: be kell vonni a csapatokat az újratervezési folyamatba, hogy számukra hogyan oldható meg leginkább élhetően, praktikusan a négy napos munkahét.

2. A négy napos munkahét hatására kiderült, hogy kevesebb meetinggel is ugyanolyan hatékonyan lehet dolgozni, ahogy sokszor az is bőven elég lehet, ha bizonyos munkamegbeszéléseken csak egy kolléga képviseli a csapatot.

3. Körülbelül tíz százalékkal nyújtott mindenki jobb munkateljesítményt önmagához képest, köszönhetően a négy napos munkahétnek.

4. A számok és a visszajelzések alapján a dolgozók döntő többségénél egyértelműen bevált és nagy elégedettségre adott okot a négy napos munkahét kísérleti jellegű bevezetése, amely javított a munka-magánélet egyensúlyán, akárcsak a cég iránti elkötelezettségen.

5. Az egyértelmű, pozitív visszhang ellenére még nem gyűlt össze elég tapasztalat ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassunk le a négy napos munkahét jövőjével kapcsolatban, ezért még több tesztre és információgyűjtésre van szükség. Folytatják is a projekt tesztelését.