Szinte napra pontosan egy éve rohanta le Oroszország Ukrajnát, az orosz-ukrán háború következményei ugyanakkor az egész világnak kárt okoztak. Az egyik kulcskérdés a háború kitörése óta, hogy jut-e elegendő élelmiszer a szegényebb országokba, illetve a fejlett országok meddig képesek állni a sarat a sokkoló inflációval szemben.
Közel egy év kellett ahhoz, hogy a világ úrrá legyen a globális élelmiszerpánikon, ám a stabilitás még most is messze van.
Nem maradt élelmiszer nélkül a világ
Ukrajna és Oroszország a világ két legfontosabb országai közt szerepel a globális élelmiszerellátásban, mivel ebben a két országban terem a világ gabonaszükségletének kétharmada.
Az ukrán gabona kijuttatása a harcok sújtotta országból sokáig teljesen ellehetetlenült, ezt hónapokkal később is csak részben tették lehetővé a szárazföldi szállítási útvonalak. Végül tavaly nyár végén valósulhatott meg jelentősebb mennyiségű mezőgazdasági termék elszállítása Ukrajnából, miután a háborús felek között nemzetközi közvetítéssel megszületett az erről szóló megállapodás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap arról beszélt, hogy a márciusban lejáró gabonaegyezmény meghosszabbítása továbbra is a világ élelmiszerellátásának garanciája, ezért arra szólította fel Oroszországot, hogy ne vonja ismét bojkott alá az ukrajnai kikötőket. Az ukrán elnök kiemelte: 43 ország alapanyag-ellátását tette eddig lehetővé a tengeri gabonafolyosó, amely szállítási kapacitását meg sem közelítik a szárazföldi szállítási kapacitások.
A legfrissebb adatok szerint február 22-ig közel 31 millió tonna gabonát (búzát, kukoricát, rozst és árpát) tudott exportálni Ukrajna. Tavaly ugyanezen a napon az ukrán gabonakivitel elérte a 43 millió tonnát.
Mikula Pugacsov, az ukrán agrárgazdasági intézet elnökhelyettese szerdán számolt be arról, hogy a gabonakivitel 30 százalékkal csökkent, ugyanakkor a mezőgazdasági termékek kivitelének értéke mindössze 15 százalékkal múlta alul a 2021-es 27,9 millió dolláros rekordot.
Az elnökhelyettes arról is beszámolt, hogy a háború következtében átalakult az export: 2021-ben az agrártermékek 41 százalékos részesedéssel bírtak a kivitelben, 2022-ben pedig az arány már elérte az 58 százalékot. Az ukrán termékek exportjának elsődleges piaca mára Európa lett. A legnagyobb importőr országok:
- Lengyelország (több mint 11 százalékos részesedéssel);
- Románia;
- Törökország;
- Kína;
- Spanyolország.
Oroszország exportját a szankciók bénították meg
Jelentősen megnehezítették a nyugati országok által bevezetett szankciók Oroszország nemzetközi kereskedelmét. Az Európai Unió már 2014-ben embargót vezetett be az orosz mezőgazdasági termékekre, ugyanakkor a háború miatt kiszélesített intézkedések érintették
- a szállítást;
- a légiforgalmat;
- a bankrendszert;
- az energiaszektort;
- illetve a nyugati cégek oroszországi jelenlétét.
Ezek az intézkedések jelentősen megnehezítették, hogy az orosz élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok eljussanak a világ számos pontjára.
Oroszország kiviteléről egyelőre nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, de a korábbi beszámolók szerint Moszkva gyorsan talált új piacokat a terményeinek, elsősorban Ázsiában.
Élelmiszer: alig heverte ki a világ a járványt, jött a háború
A háború kitörése komoly pánikot okozott a világpiacon. Ráadásul azt követően érte az élelmiszerpiacokat az újabb sokk, miután a Covid-19 világjárvány rámutatott arra, hogy
a fejlett országok sem önellátóak a legfontosabb mezőgazdaági alapanyagokból, vagy nincs elegendő helyi munkaerő a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez.
Noha a nyugati nagyhatalmak előre figyelmeztettek, ennek ellenére a háború váratlanul érte a nemzetközi közösséget, így az élelmiszer- és alapanyagellátás pótlására sem tudtak előre felkészülni az érintett országok.
Az ukrán gabonától függ több afrikai és közel-keleti ország is. Ezekben az országokban létkérdéssé vált, hogy az ukrán termékenyek célba érnek-e. Ha nem sikerült volna megállapodnia a háborús országoknak a szállítási folyosókról, akkor a népességrobbanással is sújtott, több belső társadalmi konfliktustól labilis országokban könnyen polgárháborús helyzet alakulhatott volna ki.
Az egekbe emelkedtek az alapanyagárak
A mezőgazdasági alapanyagok ára már a háború kirobbanása előtt jócskán meghaladta a korábbi évek viszonylag stabil és alacsony árszínvonalát, mivel az energiaköltségek már hónapokkal korábban meredeken emelkedni kezdtek.
A konfliktus kirobbanását követően az árak villámgyorsan az egekbe szöktek az élelmiszerhiány okozta pánik miatt, több ország azonnal jelentős gabonafelvásárlásokba kezdett.
Évtizedes csúcsra nőttek a lakosság kiadásai
Az energiaárak emelkedése felgyorsult az orosz-ukrán háború uralta pánik hatására, a folyamat az élelmiszerek áremelkedésével együtt évtizedek óta nem látott inflációhoz vezetett a világ legtöbb országában.
A pánik a fejlett országokat sem kímélte: eleinte a napraforgó és az étolaj hiányától való félelem vezetett pánikfelvásárlásokhoz többek között Németországban és Franciaországban.
Európa saját szankciói nyomása alatt maradt
A szakértők egybehangzó véleménye szerint egyelőre nem várható, hogy az orosz-ukrán háború belátható időn belül lezáruljon, ráadásul ehhez Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kellene érdemi tárgyalásokat kezdenie, amire egyelőre nem mutatkozik szándék.
Az európai mezőgazdaság – noha önellátó – mégis kárvallottja a háborúnak. A szárazföldi szállítási útvonalakon, az úgynevezett szolidaritási folyosókon érkező ukrán gabona nagy tételben ragadt a környező országokban, komoly veszteséget okozva a magyar, a lengyel, a román és a bolgár gazdáknak.
Szintén súlyos következményekkel jártak az Oroszországgal és Belorusszal szemben elfogadott büntetőintézkedések: jelenleg is vita zajlik arról, honnan lesz megfizethető árú műtrágya a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez.
A gazdák rémálma Ukrajna EU csatlakozása
Ukrajna folyamatosan sürgeti felvételét az Európai Unióba. A háború sújtotta ország a felvétellel a legnagyobb mezőgazdasági ország lenne a közösségben. Ez ugyanakkor komoly aggodalmat kelt az európai termelőkben. Ennek oka, hogy Ukrajnában nem ritkák a többezer hektáros nagybirtokok sem, és a nemzetközi multinacionális vállalatok is túlsúlyban vannak a legjobb minőségű termőtalajokat magának tudó országban.
Ukrajna csatlakozásával a területalapú támogatások és a felzárkózási pénzek legnagyobb részét Kijev kapná, ráadásul az olcsón nagy mennyiségben termelt mezőgazdasági termékek belsőpiaci megjelenése azonnal lerombolná Franciaország és Németország versenyképességét is.
A fejlődő országok már észbe kaptak
Sok kritika érte az orosz-ukrán egyezség alapján egyelőre márciusig nyitva tartó tengeri szállítási útvonalon zajló kereskedelmet, mivel a szállítmányok jelentős része – hasonlóan a szárazföldön továbbított árukhoz – továbbra sem jut el azokba az országokba, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Sok afrikai és közel-keleti ország az elmúlt évtizedekben az orosz és az ukrán gabonaimportra rendezkedett be, noha az országok többségének az adottságai lehetővé tennék az önellátást is.
A gabonaimport sokáig jövedelmező volt: a viszonylag olcsón megvásárolt termény megtermelése nem vont el területeket, így sok importnak kitett országban a zöldség- és gyümölcstermesztés az elsődleges, mivel a külpiacokon – például Európában – ezek jóval magasabb áron adhatók el, mint a gabonafélék.
Az ukrán szállítmányoknak kiszolgáltatott országok ugyanakkor diverzifikálták beszerzéseiket, jobban támaszkodnak Oroszországra és több érintett állam az önellátási képességét is vissza szeretné nyerni a következő években.
A közeljövőben az elemzők szerint nincs rá remény, hogy lezáruljon a konfliktus, de egy esetleges béke esetén sem valószínű, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat feloldják a nyugati országok. A háború tehát átformálta a globális élelmiszer-kereskedelmet, noha ez nem csökkentette, sőt, inkább növelte az éhínség kockázatát.