Kormányinfó az új különadókról

A kormány szerint a visszaélésszerű joggyakorlás és zöld szempontok miatt is indokolt az, hogy kizárják a külföldi rendszámú autókat az üzemanyagár befagyasztásából. Gulyás Gergely úgy látja, hogy miután 50-60 kilométeres távolságokról jártak át külföldiek tankolni, nagyobb környezeti terhelést is okoztak.

Nagy Márton egy példával magyarázta el, milyen gondolatmenet szerint határozták meg az extraprofitot. Számítása szerint most 0,3 százalékot fizet egy pénzintézet egy bankbetétre, de 7 százalék körüli kamaton helyezi be a jegybankhoz, vagy vesz állampapírokat, más eszközöket. Szerinte ez a 6,6 százalékos érték egy profit, ezért szükséges az a szétválasztás, hogy megnézik, hogy az elmúlt 22 évben mekkora volt a marzs a betétekre fizetett bank és az MNB-től felvett kamat közti különbség.

A hasonló inflációs környezetre vetített időszak átlagát vették alapul – ez 2003-2010 a bankok esetében –, amikor csak 3 százalék volt ez a marzs. A mostani 6,6 százalék esetében így 3,6 százalékra taksálják az extraprofit arányát.

A tranzakciós illetéket a kormány az értékpapír-tranzakciókra is kiterjeszti, az illeték felső határát pedig tranzakciónként a jelenlegi 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelik – mondta el Nagy Márton, hogy mitől várják, hogy a tervezett 232,5 milliárd forint helyett még 50 milliárd forint pluszbevételre tegyenek szert.

A magyar kormány a járatonkénti mintegy 10 eurós összeget azokra a légitársaságokra terhelik, amelyek üzemeltetnek Budapestre közlekedő útvonalakat.

„Nem befolyásolja az extraprofit elvétele, hogy egy cég kivonuljon Magyarországról” – mondta Nagy Márton, aki szerint, ha valaki az exit útjára lép, akkor az egy üzleti döntés.

Úgy látja, hogy a cégek majd meghozzák a döntést, hogy milyen beruházásokat akarnak végrehajtani Magyarországon, milyen terveik vannak itthon a jövőben.

Nagy szerint nem valószínű, hogy távoznának külföldi cégek, mert a kormány be tudja bizonyítani, hogy csak a különleges körülmények miatt van extraprofitjuk.

A kormány és az Európai Bizottság között nem az átállás időpontjáról van vita: a 2023 végi dátum nincs veszélyben az uniós olajembargótól függetlenül. A vita arról van, hogy egyetlen ország se szenvedjen jobban a döntéstől, mint Oroszország – ismertette a kormány fenntartását az új uniós szankciókkal szemben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

Vita arról is van, hogy a tárcavezető szerint Brüsszel összekapcsolja az olajembargó kérdését a helyreállítási alappal. Gulyás úgy véli, hogy abból a forrásból már számos, az orosz olajról való leválást segítő beruházást lehetett volna elindítani.

A szektorális különadókat Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint azért nem tudják a lakosságra hárítani majd a cégek, mert pontosan látszódik majd, hogy milyen költségeik vannak, arra mekkora profit keretkezett.

Így tehát ha a cégek profitszintje marad, akkor a tárcavezető úgy véli, egyértelmű, hogy „megmaradt az extraprofit”.

Gulyás Gergely szavai szerint már elkezdett beruházásokat nem állít le a kormány, de még el nem kezdett projekteket elhalasztanak. Pontos listát egyelőre nem tudott mondani a miniszter, mivel még csak egy körülbelüli lajstromot állított össze a kormány az elhalasztásra kerülő beruházásokról.

„Torzókat nem hagyunk magunk után” – fogalmazott a miniszter.

Az árstoppos üzemanyagárak péntektől csak a magyar rendszámú autókra vonatkoznak.

Külföldi autók esetében a benzinkutasoknak kell ellenőrizni, hogy milyen autóval tankolnak – derült ki Gulyás Gergely közléséből.

A pedagógusoknál és a rendvédelmi szerveknél a nehéz helyzet ellenére is indokolt a béremelés, és ezt meg is ígértük - mondta a Gulyás Gergely.

Arról nem közölt részleteket, hogy milyen fokú lehet a bérnövelés, de nem is most, hanem csak hónapok múlva lehet ez esedékes.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint külső tényezők miatt gyorsul az infláció Magyarországon, ami a nyersanyag- és energiahordozó-árak emelkedésének köszönhető. 

Nagy Márton szerint sikeres a magyar védekezés a pénzromlással szemben, mert 9,5 százalék körüli csak ennek a szintje, miközben Európában nem egy országban már két számjegyű.

Az eddigi tapasztalatok alapján az áfacsökkentés nem eredményez árcsökkenést – érvelte meg Gulyás Gergely, hogy miért nem enyhítik a termékek és szolgáltatások esetében a forgalmiadó-terheket.

A kormányinfó kezdete óta a forint erőre kapott: az euróval szemben már 390,27-es szint alá esett a napközbeni 396,69 közeli sávból, de már a sajtótájékoztató kezdetekor is 393 körül mozgott a kurzus.

Nagy Márton szerint a különadók részletszabályozása lesz a legfontosabb. A részleteket napokon belül ismertetheti a kormány.

Mindegyikről kormányrendeletet adnak ki, mivel erre lehetőség van a háborús veszélyhelyzet miatt.

Szektoronként változik, hogy milyen időközönként kell majd a különadókat fizetni – mondta el Nagy Márton. 

Az energiaszektorban a bányajáradékok például negyedéves időközökre vonatkoznak, míg a Brent-Ural árfolyamkülönbségen keletkező profitadót lehet, hogy éves szinten vezetik be.

Arra a kérdésre, hogy a büntetővámhoz mit szólna a kormány, Gulyás Gergely azt mondta, hogy egyelőre nincs álláspontjuk.

Egyelőre nem merült fel uniós szinten a javaslat, valamint jogi nehézségekkel lennének - mondta a miniszter.

Azt is kijelentette, hogy az uniós olajembargót akkor tudják támogatni, ha az nemcsak a vezetékes szállításra vonatkozik, hanem a hajón szállított orosz kőolajra is.

Az, hogy a szomszédos országban háború van, senkinek nem nehezíti meg, hogy nyelvet tanuljon – jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint így nem indokolt, hogy nyelvvizsgamentességet vezessen be a kormány.

Két hete döntöttek arról, hogy az EU bankjai és az Európai Beruházási Bank 2 milliárd euró sürgős pénzügyi támogatásról döntött, a pénzt az Európába érkező menekültek ellátására szánják.

Gulyás Gergely az erre vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy még nem érkezett Brüsszelből az Európai Bizottságtól.

Vélhetően az lehet a félreértés tárgya, hogy a Quick Response - Care for Ukrainian Refugees in Europe (Gyorsreagálás - gondoskodás az ukrán menekültekért Európában) kezdeményezés nem a végrehajtó testülettől érkezik.

Rendeleti formában jelentik majd be az új adókat, éves összegeket szednek be 2022 egészére vonatkozóan – ismertette Nagy Márton a különadók részleteit.

A kiskereskedelemben sávosan alakul majd az új teher bevezetése:

• 100 milliárd feletti bevételnél 2,7 százalékról a jelenlegi különadó kulcsa 4,1 százalékra emelkedik,
• 30-100 milliárd forint között 0,4-ről 1 százalékra,
• a 30 milliárd alatti bevétel alatti két sávban nem emelik az adót. 

Azután, hogy Gulyás Gergely kancellária- és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterek bejelentették a különadók részleteik, a BUX érdemben nem tudott erősödni, 15 órakor még 4,24 százalékos volt a mínusz.

A Mol 7,98, az OTP 4,71 százalékkal volt lejjebb, mint nyitáskor.

Arra minimális esélyt lát a magyar kormány, hogy Oroszország megtámad egy NATO-tagállamot. Viszont minden ilyen valószínűtlen forgatókönyv esélyét csökkenteni lehet a honvédelem fejlesztésével – indokolta meg Gulyás Gergely, miért hoz létre a kormány egy honvédelmi alapot, ahova a különadók után befolyt tételek egy részét átcsoportosítják.

Szavai szerint egyáltalán nem tartják valószínűnek, hogy az orosz hadsereg egy NATO-országot megtámadna.

Sem az egészségügyben, sem a rendvédelmi szerveknél nem hosszabbítja meg a kormány a felmondási tilalmat – válaszolta a vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

A két intézkedést még a koronavírus-járvány elején, az első veszélyhelyzettel együtt hirdették ki. Szerda óta már a háborús helyzet miatt hosszabbították meg ezt a rendkívüli állapotot.

Gulyás Gergely és Nagy Márton is egyet értett abban, hogy a cégek nem tudják majd továbbterhelni a lakosságra ezeket a különadókat.

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint alapos vizsgálatot végeztek arról, hogy mekkora többletprofit keletkezett az egyes szektorokban és csak erre vetnek ki külön terhet.

Nagy Márton az energetikai szektorra kivetett különadót azzal magyarázta, hogy a Mol főként orosz olajat vásárol, ami 30-35 dollárral olcsóbb, mint a Brent.

Viszont a magyar nagykereskedelmi árakat is a Brentből származtatják, tehát ezen a „spreaden” nagyon sokat nyer a magyar olajtársaság.

Erről a Napi.hu korábban részletesen írt.

A meglévő különadók felett veti ki ezeket az Orbán Viktor kormányfő által szerdán bejelentett új terheket a kormány – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Ezek megoszlása:

• Bankszektor – 250 milliárd forint az extraprofit, 50 milliárd forint a tranzakciós illetékből jönne be, összesen 300 milliárd forint elvonandó profitegyenleg – ez éves összeg, amit idén és jövőre is beszednének.
• Biztosítók – itt 50 milliárdot vonnánk el.
• Energia – főként a Mol Nyrt. érintett, 300 milliárd forint bevétellel számolnak.
• Kiskereskedelem - 60 milliárd forint.
• Telekommunikáció - 40 milliárd forint.
• Légitársaságok - 30 milliárd forint.
• Gyógyszerforgalmazói szektor – 20 milliárd forint.
• Újra lesz reklámadó, ebből 15 milliárd bevételt remél a kormány.

Ez több mint 800 milliárd forint a megcélzott pluszbevétel.

Az új gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a költségvetési hiány tartásához csökkentik a kiadásokat is.

Nagy Márton szavai szerint megvágják a minisztériumok keretét, és csak piaci beruházásokat lehet támogatni. 

A kiadáscsökkentés 60 százalékban fedi le azt az összeget, hogy a GDP-arányos hiány csak 4,9 százalék legyen idén.

A határokon kialakult benzinturizmus ellátási zavarokat okozhat, valamint visszaélés a magyar kormány által bevezetett üzemanyag-árstoppal – mondta a miniszter.

Közölte, hogy péntektől csak magyar rendszámmal lehet majd tankolni.

A jelenlegi helyzetből következő többletnyereségek megadóztatását méltányosnak tartjuk, ezért nem vontuk el a teljes nyereséget – közölte Gulyás Gergely, aki szerint csak annyit vesznek el, amennyit a helyzet indokol azoknál a cégeknél, akik nyertesei a mostani gazdasági helyzet.

A kormány számára fontos, hogy tartsák a GDP-arányos 4,9 százalékos hiánycélt.

68 ezer milliárdos GDP-vel számolnak jövőre, 26 ezer milliárdos büdzsét terveznek. Mindehhez 3,5 százalékos hiányt remélnek, 4,1 százalékos gazdasági növekedés mellett.

A korábbi évek eredményeit védi meg a rezsicsökkentést és az árstopokat az új különadók bevezetése – mondta Gulyás Gergely.

Szerinte jól látható, hogy Európa-szerte öt-hatszorosára emelkedtek a rezsiköltségek, de Magyarországon ez nem érinti a lakosságot. (Az Index összeállítást készített arról, hogy a legtöbb tagállam bevezetett valamilyen hasonló intézkedést.)

A miniszter szerint fontos, hogy az emelkedő rezsiárakkal szemben létrehozzon a kormány egy védelmi alapot, valamint a háborús helyzet rávilágít egy honvédelmi alap szükségességét is.

Jellemzően csak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szokott jelen lenni, de ezúttal Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter is.