A Boomberg New Energy Finance (BNEF) éves előrejelzésében 6,7 millió járművel csökkentette az akkumulátoros elektromos járművek 2026-ig történő értékesítésére vonatkozó előrejelzését. Bár a kereslet lassulása nem általános az egyes országokban, és az EV-ket némileg támogatja a plug-in hibridek újjáéledése,

néhány skandináv ország és Kalifornia állam az egyetlen olyan hely, ahol 2050-re sikerülhet nullára csökkenteni a személygépkocsi-flotta károsanyag kibocsátását.

Kapcsolódó

„Egyes piacokon jelentős lassulás tapasztalható, és számos autógyártó visszavonta az EV-céljait” – írták a BNEF elemzői Colin McKerracher vezetésével a június 12-én közzétett jelentésben, melyben kiemelik, hogy a teljesen elektromos járművek kilátásai az elmúlt évben jelentősen romlottak. 

A világ legnagyobb gyártói – köztük a Ford Motor, a General Motors, a Volkswagen és még a Tesla is – az elmúlt hónapokban visszavett ambiciózus terveiből.

A tanulmány szerzői úgy látják, hogy Kína továbbra is uralja az elektromos járművek, az akkumulátorok és a nyersanyagok és alkatrészek globális ellátási láncát, ami Washington és Brüsszel részéről magasabb vámok formájában történő visszavágást eredményez.

Új vámok árnyékában

Az Európai Unió ugyanis arra készül, hogy új vámokat vet ki az olyan gyártók EV-importjára, mint a BYD és a Geely, valamint más kínai gyártókra is. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére irányuló felhívások süket fülekre találtak Pekingben, ahol a kormány évtizedeken át több tízmilliárd dollárnyi támogatást osztogatott.

Kína most sokkal több akkumulátort tud előállítani, mint amennyire szüksége van, ami drámai módon lenyomja az árakat. Az ország cellagyártási kapacitása már tavaly is több mint háromszorosa volt a hazai keresletnek, és 2025-re több mint hatszorosára fog nőni, ha az országba tervezett összes gyár üzembe áll.

Ez hozzájárult ahhoz, hogy a kínai lítium-vas-foszfát akkumulátorcellák ára 53 dollárra (közel 19500 forintra) csökkent kilowattóránként, ami nagyjából a globális átlag felét jelenti. Ennek eredményeként az ország „az egyetlen nagy autópiac, amely elérte az EV-értékesítések fogyasztóvezérelt beindulásának pontját” – hangsúlyozta a BNEF.

Az akkumulátorok árcsökkenése más nagy piacokon közel sem volt ilyen meredek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a BNEF csökkentette az idei évre és a következő négy év mindegyikére vonatkozó általános EV-eladási előrejelzését – amelybe a plug-in hibridek is beletartoznak – az Egyesült Államokban, Németországban, Japánban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban.

A G7-ek öt tagországában a visszaesés okai eltérőek:

  • A Ford és a GM „gyenge” teljesítménye,
  • a Tesla elöregedő termékpalettája,
  • az amerikai elnökválasztással kapcsolatos bizonytalanság,
  • Németország decemberben hirtelen megszüntette a támogatásokat,
  • Japán nagy autógyártói nem kötelezték el magukat az elektromos autók mellett,
  • kevés új elektromos modell jelent meg a kisautók szegmensében,
  • Olaszországban és az Egyesült Királyságban nem következetes szabályozási támogatás.

Ola Källenius, a Mercedes-Benz Group AG vezérigazgatója az autógyártó múlt havi éves közgyűlésén úgy fogalmazott:

Az átalakulás a vártnál tovább tarthat

A Mercedes vezetése most arra számít, hogy a 2030-as évekig is gyártani fogja a belsőégésű motoros és hibrid járműveket, és visszalépett attól a céljától, hogy az évtized végére egyes piacokon teljesen elektromos meghajtásúvá váljon.

Visszalépett a VW is

Mielőtt a Mercedes módosította volna céljait, a Volkswagen visszavonta egy 2 milliárd eurós (mintegy 790 milliárd forintos) németországi EV-gyár terveit; a Ford, a GM és a Tesla visszafogta a gyárberuházásokat; a Tata Motors tulajdonában lévő Jaguar Land Rover pedig bejelentette, hogy lassabban fogja bevezetni akkumulátoros-elektromos modelljeit, arra hivatkozva, hogy meglepődött a plug-in hibridek iránti kereslet növekedésén.

A tanulmány megállapítása szerint a belső égésű motorral hajtott járművek globális flottája várhatóan jövőre éri el a csúcspontját, de az értékesítésnek 2038 körül meg kell szűnnie ahhoz, hogy a világ a gépkocsik részéről 2050-re teljesen kibocsátásmentessé váljon.

A BNEF szerint jelenleg csak a skandináv országok, köztük Norvégia lennének képesek arra, hogy a szükséges időn belül teljesen leállítsák a belső égésű motorral hajtott járművek értékesítését.